Modern magyar rajzok 1900–1945, Válogatás Gombosi György művészettörténész gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/5)

Uitz Béla: Kassák-Újváry Erzsi arcképe, 1913-1914 Miklós költő, Szegi Pál újságíró és műgyűjtő, Franki Sándor könyvkötőmester és műgyűjtő, Kmetty János festőművész és felesége, valamint Ortutay Gyula néprajzkutató és felesége, Kemény Zsuzsa mozdulatművészettanár, továbbá Dobrovits Aladár egyiptológus és felesége, Dömötör Tekla néprajzkutató tartozott a házaspár baráti körébe. (Méhes 2004) A lakás falain a kollekció egy kisebb része, csupán néhány lap kaphatott helyet. Gombosi az anyag nagyobb hányadát paszpartuba és mappába helyezve őrizte, ezek a darabok csak ritkábban kerültek az érdeklődő barátok és ismerősök szeme elé. A műtermekből, galériákból ajándékba kapott, vásárolt vagy cserélt rajzok szakszerű kezelését, aranyozott felirattal ellátott paszpartuba helyezését, esetenkénti javítását, restaurálását Franki Sándor könyvkötő m ester végezte. A Franki-házaspár sokak által látogatott kis könyvkötő műhelye az 1940-es években a Návay Antal (ma Budai Nagy Antal) utcában lévő szűk alagsori helyiségben működött. A Papirusz Könyvkötő Műhelyt - illetve irodalmi szalont, miként a kortársak nevezték a szellemi élet fontos személyiségei keresték fel. A közelben lakó Radnóti Miklós napi látogatóként olvasta fel legújabb költeményeit, de rendszeres vendégük volt Zelk Zoltán, Cs. Szabó László, Vas István, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, s néha megjelent Illyés Gyula is. (Vezér 1969, Szegi 2001) Gráber Margit visszaemlékezése szerint (Gráber 1991) a művészek közül gyakran megfordult a műhelyben többek között Berény Róbert, Novotny Emil Róbert, Bernáth Aurél, Dési Huber István, Korniss Dezső, Bäsch Andor, Kovács Margit, Szántó Piroska és Kárász Judit. Az írók Bokros Birman Dezső: Fiú félaktja hátulról, 1914