Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - IX. Női akt mozgásban / Female Nude in Motion

VASZARY JÁNOS SZINTETIKUS VONALAK SYNTHETIC LINES 1911 Ceruza, papír; 294 x 408 mm Jelezve b. 1.: Vaszary J. 911. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1912-560 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Vaszary János 1912. 25; Vaszary rajzok 1976. kat. 51. {Három női akt); Haulisch 1978. 22. A mű ahhoz a huszonnégy darabból álló műcsoporthoz tartozik, amelyet Vaszary „Synthetikus vonalak" összefoglaló címen állított ki 1912-es Művészházi gyűjteményes kiállításán.

1 Hét másik grafikával együtt vásárolta meg a kiállításon a Szépművészeti Múzeum.

2 Vaszary a 10-es évek elején új, a naturalizmussal és impresszionizmussal szakító, azokat meghaladó stílus megteremtésén fáradozott; évekig elvonultan alkotott, s a Művészház kiállításán mutatta be először új alkotói periódusának termékeit. Keresése idején meghatározóak utazásai: 1910 április-májusában Bécsen keresztül Párizsba utazott, ahol az asszír, az indiai, a kínai, a japán és az egyiptomi művészetet, valamint a fauve-okat tanulmányozta. Bravúros, kalligrafikus, csak a körvonalra szorítkozó, a „lényeget kivonatoló'" grafikák sorozatait alkotta meg ekkoriban. A művek többsége akt- és mozgástanulmány. További inspirációkért 1911 tavaszán itáliai körutazást tett Velence, Firenze, Siena és San Gimignano állomásokkal. Formatanulmányaihoz újabb területeket fedezett fel. Ihletői a trecento szigorú, szikár izomzatú bizantinikus korpuszai, a Brancaccikápolna freskói, Michelangelo életteli, erőteljes alakjai voltak. Ismét tobzódott a színekben, magukkal ragadták Luca della Robbia majolikái, a Capo di Monte-i fajanszok, a reneszánsz freskók és mozaikok színei. Ezeket a freskó- és fajanszszíneket hívta segítségül festészete megújításához. Mindkét útjáról bőséges vázlatanyag maradt fenn. A vázlatfüzetekben a rajzok mellett egykét szavas bejegyzések és hosszabb írások is olvashatók (például Firenze-Siena című cikkének vázlata).

4 Franciaországi és itáliai útjának esztétikai tapasztalatait elméleti fejtegetésekben - az előbb említett cikkben és az 1912-es kiállítás katalógus-bevezetőjében - is megfogalmazta.' írásaiban egy általa „stylnyomozó, rekonstruált művészet"-nek

6 nevezett - a múlt nagy stíluskorszakaihoz mérhető - redukált, dekoratív formákból építkező művészet ideáját és a hozzá vezető módszert fogalmazta meg. Szövegeiben az „egység", „egyensúly", „szintézis", és „rend" szavakat szerepeltette kitüntetett fontossággal. (Párizsi vázlatfüzeteiben a fauve-ok: Van Dongen, Manguin és Marquet nevei mellett Cézanne-é is gyakran olvasható.)

7 Vaszary számára a „kialakult, befejezett és letűnt" művészeti (és nem utolsó sorban világnézeti) korszakok kontinuitásának őrzője „az akt formáival, rythmusával, mozgásával". Saját korában ezt csak „a trópusok lakóinál",

8 illetve különös, kegyelmi pillanatokban a színpadi tánc mozdulataiban („életre keltett tánc, plasztikus mozdulat, dynamikus vonal") vélte megtapasztalhatónak.

9 Táncoló aktokat Vaszary a Szintetikus vonalakkal egykorú, másik rajzsorozatában ábrázolt (pl. Négy táncmozdulat [1912]).'° A Szintetikus vonalakban Vaszary női és férfiaktokat ábrázolt, egyedül vagy két-, három-, négyfős csoportokba rendezve. A sorozat darabjai 1910-1911 folyamán készültek. A szintetikus vonalak elnevezésben Vaszary fogalmilag az egységes, összefoglaló kifejezésre irányuló törekvéseit összegezte. Vaszary munkamódszere ugyanis - amely révén „a természet extraktumát keresi, hogy száz meg száz megfigyelés után adhasson vissza egyet", azt, amely tartalmazza „a véletlen alakulatoktól megtisztított természetet" - ebben az értelemben maga a szintézis." A sorozat egyes darabjain az alakok változatos beállításokban, egy-egy mozdulat egymás utáni fázisaiként vagy csekély eltérésekkel mint egy testtartás változatai jelennek meg. Az egyes darabok feltűnően heterogén csoportot alkotnak, és ciklusokba rendezhetőek aszerint, hogy rajtuk az egyiptomi vagy a japán művészet hatása kerekedett-e felül, illetve - mint a kiállított hármas akt esetében is - ezeknek a formanyelveknek a befolyása kevésbé volt meghatározó. D . O . JEGYZETEK I NOTES Vaszary János 1912. kat. 27-50. Az 1912-es kiállításról az OMKT jóvoltából és múzeumi keretből is kerültek művek a SzM gyűjteményébe. A Fürdés című festményt (Fürdés, 1903. MNG ltsz.: 4172) például biztosan a Képzőművészeti Tanács vásárolta meg a múzeumnak. {Állami vásárlás a Vaszary-kiállításon. Magyarország 1912. március 30. 11.) A SzM részéről a válogatást Meiler Simon intézte. {Müvásár a Vaszary-kiállításon. Világ 1912. április 11. 11.) Vaszary János katalógusszövege. In: Vaszary János 1912. 7-8. 1910-es jegyzetfüzetek: MNG ltsz.: F 92.23 és F 92.24. 191 l-es itáliai vázlatfüzetek: MNG ltsz.: F 92.27 és MNG Adattár ltsz.: 6233/1954/2. Vaszary János: Firenze - Siena. Az Újság 1911. május 18. 1-2. valamint Vaszary i. m. (3. j.) 7-8. Vaszary i. m. (3. j.) MNC ltsz.: F 92.23 és F 92.24. A gondolat forrásaihoz: Gombrich, E. H.: Művészet és fejlődés. Bp. 1987. 27-29. Idézetek: Vaszary i. m. (3. j.) R.: Haulisch 1978. 72. kép. Idézetek: Lázár Béla: Vaszary János új stílusa. In: Vaszary János 1912. 15.