Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas - Révész Emese: Femme fatale, avagy a női test démonizálása Csók István aktfestészetében / The Femme Fatale, or the Demonized Female Body in István Csók's Nudes

Gulácsynak ezen a képén együtt található műveinek két állandó témája: önmaga és a nő. A 20. század első évtizedében önarcképek hosszú sorát alkotta, bennük szinte valamennyi érzelmi és lelkiállapotáról számot adva. Ugyanez érvényes női portréira is, amelyek az esetek többségében nem bizonyos személyekre vonatkozó képmások, hanem a nőről, a szerelemről alkotott vágyainak, eszményeinek megtestesülései. Ezek is mindenkor híven tükrözik azt a harmonikus vagy éppen diszharmonikus állapotot, amelyben a festő megrajzolta vagy festette őket. A Don Juan kertje egy másik 1910-ben festett képhez, a Flórenci tragédiához hasonlóan a csábításról, a kísértésről szól. A Don Juan kertjéhez szöveges „illusztrációt" is írt, amelyben a képen látható pár rövid történetét adja elő: miként veszíti el az ifjú nő az ártatlanságát. Don Juan és a sátán egy személyben testesül meg, ahogyan az ártatlan nő - Fioretta meztelenségében maga a csábító romlottság. „Mezítlenül, reszkető testtel / dermedve fázva / áll Fioretta elhagyott árván / Figyel a lovag s mellette a Sátán." A két szereplő önmagában és egymáshoz való viszonyában is kettősséget hordoz, de ezen felül még az őket körülvevő meghatározhatatlan, éteri környezet is ellentétes viszonyban áll az alakjuk képviselte konkrét vágyakkal. Gulácsy már korábban is élt a testiség és a transzcendens ilyen módon való szembeállításával, például a Régi instrumentumon játszó hölgy című képén. H . O . VIII-35 GULÁCSY LAJOS DON JUAN KERTJE / SZERELMESPÁR DON JUAN'S GARDEN / LOVING COUPLE 1910 Olaj, vászon; 79 x 63 cm Jelezve j. 1.: Gulácsy Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: FK 7962 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Néhai Gulácsy Lajos festőművész emlékkiállítása. Tamás Galéria, Bp. 1933. kat. 3; Gulácsy Lajos 1966. kat. sz. nélkül; Apró Ferenc: juhász Gyula és Gulácsy Lajos barátságáról. Művészet 1972. febr. 8-9. R; Szíj 1979. 59. 68. R; Lajos Gulácsy Malerei. Haus der Ungarischen Kultur, Berlin 1982. kat. 13; Szabadi 1983. 142-144. R. 117; Gulácsy Lajos Kecskemét 1986. kat. 36; Gulácsy Lajos Szekszárd 1986. kat. 5. R.