Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas - Révész Emese: Femme fatale, avagy a női test démonizálása Csók István aktfestészetében / The Femme Fatale, or the Demonized Female Body in István Csók's Nudes

minden akaraterőm, csak úgy remélhettem szabadulást, hogyha képben érzékeltetem mindazt a keserűséget, mely lelkemben felgyülemlett."

4 A festmény mégsem állta ki a próbát. „Csak a vöröshajú lánynak kegyelmeztem. "' A modell, mint Csók emlékezik róla, „egy vöröshajú szemérmetlenség", mindenképpen megfelelt a festő terveinek. „Egy vadrózsa, vagy inkább elvadult rózsatő mellett állt a lány, de úgy, mintha éppen menőfélben volna [...] JEGYZETEK I NOTES 1 Csók István: Venus. Olaj, vászon; 232 x 1 15,5 cm, j. b. I., MNG Itsz: 64. 25. T. A festményről ld. bővebben: Király 2002. 223-23 8. 2 Csók 1945. 108, 109. 3 A másik kompozíció Szabadíts meg a gonosztól címmel volt kiállítva a nagybányaiak harmadik kiállításán, Csók utána szabdalta szét. A képről ld. bővebben Király 2002. 4 Csók 1945. 109. Csók 1945. I 17. Csók 1945. 108. Csók István: Az én szerelmem haragszik most reám. Szénrajz, vászon; 470 x 820 mm, j. b. 1. Magántulajdon. Balassi Bálint 1902-ben kiadott verseskötetében az Anna szerelme-cMushoz jelent meg illusztrációként. A Venus-témához ld. még bővebben Révész Emese jelen kötetben közölt tanulmányát. A póz egyszerű volt, de nagyvonalúságában elragadó. A pleinair minden káprázatos szépsége ömlött el a modell egész alakján, ahogy a falombok zöldes reflexe s az égboltozat kékje egybeolvadt testének rózsaszínű változataival."

6 A nőalak ahogy Csók leírását olvassuk - az örök nő, az örök csábítás szimbólumává vált. A későbbi címadás (Venus) is ezt a gondolatot látszik alátámasztani. Az elkészült és szétvágott kép, amelyet visszaemlékezésekből Isten hozzád, szerelem címen is ismerünk, bár kompozíciójában vitathatatlanul felismerhető Tiziano Égi és földi szerelem című művének évszázadokon átívelő hatása, témaválasztásával éppúgy belesimul a századvég nosztalgikus elvágyódás-gondolatába, mint a megmaradt fragmentum a vágyott, de elérhetetlen nőideál elképzelésbe. Csók a témára később is visszatért. Az eredeti festményről képet alkothatunk Az én szerelmem haragszik most reám című, Balassi Bálint verséhez készített illusztrációból/ J . Z s . VIII-24 CSÓK ISTVÁN BŰNBÁNÓ MAGDOLNA MARY MAGDALENE 1898 Olaj, vászon; 183 x 142 cm Jelezve b. 1.: Csók 1898 Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Itsz.: 90.5.16 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Nagybányai festők kiállítása. Régi Műcsarnok, Bp. 1898. kat. 1; y. j.: A nagybányaiak. A Hét 1899. jan. 1.12; L. K. [Lyka Károly]: Csók István. Új Idők 1899. május 14. 421. R; Az OMKT tavaszi kiállítása. Műcsarnok Bp. 1900. kat. 29; N. n.: Művészeti Hírek. Műcsarnok 1900. 4; 96; Lázár Béla: Tavaszi tárlat. Magyar Salon XVII. (1900) május. 321; Diener Dénes József: Tavaszi tárlat. A Hét 1900. ápr. 15. 238; Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora. Szeged 1901. 496; Lázár Béla: Tavaszi tárlat. Magyar Szalon 1902. május. 127; Alexandre, Arsène: Csók István. In: Csók István kiállítása. Műcsarnok Bp. 1914; Lázár 1921. 19; N. n.: A hetvenéves Csók István. Magyarság 1935. január 6; Oelmacher Anna: Csók István jubileumi kiállítása. In: Csók István jubileumi kiállítása. Műcsarnok Bp. 1955. 5; Csók István 1965. kat. 31; Oelmacher Anna: A szocialista képzőművészet nyomában. Csók István. Bp. 1975. 65. A festményt Csók István a nagybányaiak második kiállításán mutatta be, a szétszabdalt Melancholia című képe (kat. VIII-23) helyett. A pogányság és kereszténység foglalkoztatták Csókot, főleg Nagybányán töltött idejében. (Csók István nagyszabású kompozíciót tervezett Szabadíts meg a gonosztól címmel, de a bemutatása után ezt is szétszabdalta. Bővebben ld. Király 2002.) A hetéra a vallás papnője lesz - a témában rejlő kettősség érdekelte. A keresztény ikonográfiában a legtöbb Magdolnaábrázolás vagy az aszkétát jeleníti meg vagy a lábmosás jelenetét. Csók István művén - mint ezt a kortárs kritikusok is észrevették - csak a kép méretéhez képest kicsi feszület emlékeztet az ábrázolt témára, a festő inkább a test szépségére helyezte a hangsúlyt. /. Z.V.