Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model
tehát összefüggést kerestek a test és a lélek között, és kinyilvánították a pszichofizikai kauzalitást. Egyik képviselője az 1900-as évektől Magyarországon sikeres müncheni Raoul Francé volt. Vö. Francé, R. H.: A növények érzéki és szerelmi élete. A darwinizmus mai állása. Bp. 1913. 167 et al. A lamarckizmus nem fogadta el a darwinizmus véletlen és természetes kiválasztódás (szelekció) elvét. Székely Hartmannról, az előbbi irányzat kéviselőjéről a következőt jegyezte fel 1875-ös noteszében: „eine lesenswerthe Schrift Hartmanns Philosophie der Unbewussten Vertheidiger" [Sic!]. MTA Ms 5006/5. 215 MTA MS 5006/10. f. 58b. Th. R. Malthus 1798es Essay on the Principles of the Population című művében szociális aggodalmát fogalmazza meg, miszerint a társadalmi konfliktusok, az elszegényedés, az elkülönülés oka az, hogy az emberek gyorsabban szaporodnak, mint amennyire létfenntartási eszközeiket létrehozzák. A gondolat a magyar 19. századi iskolaszervezésben többször úgy jelent meg, mint amely az oktatás, a „túlképzés" veszélyforrása. Palágyi Menyhért Malthus szelleme (Magyar Figyelő 1912. 2. 174-175.) című cikkében írja: „Malthus szaporodási törvénye nem egyéb mint egy matematikai kiméra." A lamarckisták szerint hamis Thomas Huxley (1825-1895) A létért való küzdelem és jelentősége az ember számára című művében kifejtett elve; ezt cáfolja Pjotr Kropotkin a kölcsönös segítségnyújtás elvével. Vö.: Francé i. m. (224. j.) 197. Kropotkinról nem tesz említést Székely. 226 Vö. Feszty Árpádné: Akik elmentek... Bp. é. n. 72, 78. 227 Clair, Jean: Kronosz és Mnémoszüné. 258. In: Változó művészetfogalom i. m. (4. j.) 255-267. 22íi Vö. O. Bätschmann fenti gondolatát. (88. j.) 229 Idézi Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan életmű kutatásához. In: Székely Bertalan 1999. 43. 230 A teljes idézet: „hogy tehát teljes tárgyilagossággal szemlélhessünk, szükséges [...] egy nagyobb izgatottsága a szemlélő agy tevékenységének álljon elő, és majd semmi a vágyak és érzelmeknek. Egy ily állapotában a szemlélésnek, midőn csak a tárgyról és magunkról majd semmit nem tudunk, a tárgyak egész tárgyilagosságokba és szépségökbe foghatók fel, és kihagyván magunkat, e minden szenvedések gyülhelyét, az ily szemlélés valami boldogító érzettel bír. (Schopenhauer)." Székely i. m. (87. j.) f. 15. 231 Vö.: Szőke Annamária: Székely Bertalan írásos hagyatéka. Bölcsészdoktori Disszertáció. Bp. 1998. I. 39-43, 113. Szőke itt a maga által rendezett, Székely Bertalati mozgástanulmányai (1992) című kiállításra utal. 232 Vö. Akt-kiállítás albuma 1925. 233 Vö. Petrás István dokumentumfotóit a MNG Adattárában ltsz.: 9658-9662/1958. 234 Oberhammer, Vinzenz: Munkácsy Mihály mennyezetképe a bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházában. MNG Évkönyve 1980. Bp. 1981. 174. Vö. még Ilges, Walter: Michael von Munkácsy. Leipzig 1899. 64. 235 Vö.: Rippl-Rónai József Emlékezései. In: RipplRónai— Beck 1957. 30. skk. Erről Oberhammer i. m. (234. j.) 170. 236 Vö. Szomory Dezső: Utazás egy kiállításban. Párizs, 1892. április 20. MNG Adattár ltsz.: 5118/1950.16. Marcel Duchamp kifejezését vettem át („Az ízlés csak az érzékszervek dolga, és semmiképp sem az esztétikai emócióké"), amit Perneczky Géza idéz: Kapituláció a szabadság előtt, avagy a világ átesztétizálása és a „művészet vége". Köln 1994. 70. 237 Degas apró emlékeimben. Nyugat 1917. II. 631-634. 238 Erről Rippl-Rónai József 1998. kat. 23. 21. j. 239 MNG Adattár ltsz.: 5134/15. 240 Vö. Rippl-Rónai József 1998. kat. 155. ~ 4 ' Keleti gyűjteménye az Ernst Múzeum 1925-ös XXXVIII. aukcióján került árverezése. ~ 4 ~ Passuth Krisztina: Keleti kiállítás a Művészházban. MÉ L. (200 1) 85-102. Ezt a kiállítást megelőzte a kaposvári elemi iskolában rendezett tárlat, ahol afrikai és új-guineai művészet és perzsa miniatúra együtt jelent meg Kozma Lajos és Vitéz Miklós munkáival. A megnyitó beszédet Rippl-Rónai tartotta. Passuth i. m. 93. Vö. még uő: A festő és modellje. Henri Rousseau: Joseph Brummer portréja (1909). MÉ L. (2001) 225-248. Brummer József, aki műértőként és műkereskedőként Paul Guillaume párizsi avantgárd műkereskedő figyelmét az afrikai művészet felé terelte, és Ascher Ernő műértő tevékenységére is Szalay Miklós (Zürich) hívta fel a figyelmemet. Vö. még Történelem és művészet. Földessy Edina interjúja Szalay Miklóssal. Tabula VII. (2004) 1. 17-30. 4 1912-re datálta Keserű Katalin: Rippl-Rónai József. Bp. 1982. 60. 244 Vö. Rippl-Rónai József 191 1. Kat. V. terem 16; hasonló a MNG tulajdonában lévő hátakt, br. Hatvány Lajos gyűjteményéből. 24j Park aktokkal, Pécs JPM. Vö. még Rippl-Rónai József1998. kat. 106., ill. 91-111. I. kép, 94. ~ 46 Vö.: Rippl-Rónai Emlékezései, Kézirat. MNG Adattár ltsz.: 19.765/1977. f. 22. 247 A szimbolizmustól a klasszicizmusig. Maurice Denis művészeti írásai. Ford. Balabán Péter. Bp. 1983. 25. Vö. Rippl-Rónai i. m. (235. j.) 34-35. 248 Vö. Clair i. m. (6. j.) 245 A Hét 1902. 15. Vö. még Fülep Lajos: Kövesházi Kalmár Elza. Művészet VIII. (1909) 3. 162-170. Újraközli: Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások. II. Cikkek, tanulmányok. 1902-1916. Szerk. Tímár Árpád. Bp. 1995. 9-16. 250 Kat. IX-10 251 Geskó, Judit: Paul Gauguin: Mann von den Marquesas Inseln. 1902. In: Zeichnen ist Sehen. Ausstellungskatalog. Hrsg. Geskó, Judit Helfenstein, Josef. Kunstmuseum Bern, Hamburger Kunsthalle. Bern 1996. Kat. 23. 268-269. Vö. a „Kedves Dr. Úr!..." kezdetű, Lázár Bélának szóló levéllel, 1906-ból, MNG Adattár 3651/1939.6. 1894-től a Nemzeti Szalon rendezett egyéni gyűjteményes kiállításokat Budapesten. 2 " Vö. Passuth i. m. (242. j.) 54 Clair gondolatát ld. 6. j.
