Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - B. Nagy Anikó: Nuda pecunia / Nuda Pecunia

Az Ószövetségben a méh a tejjel-mézzel folyó föld jelképe. Mivel szaporodását szűznemzésnek vélték, ezért újtestamentumi értelmezésben Mária szeplőtelen születésének inkarnációja. Következésképp a kas az anyaszentegyház jelképe. Az égbe emelkedő méhek Szent Ambrus legendájában „Jézus állatkái", amelyek a fény születését sürgetik, emellett az ékesszólás és a szorgalom erényeinek megtestesítői is. A corvinák díszítésében, padlócsempéken, kályhacsempéken a kas Mátyás király nyolc erénye közül a szelídség (Benignitas) emblémája. A méhkas - alaposabban éppen a 19. században megismert" - magas fokú szervezettségét az indusztriális társadalom érthetően csodálta. Az anyaszentegyház nem jelentésvesztés által lett takarékbank: az értékpapírokon bálványozott - kartusban, angyaloktól övezve ábrázolt, olykor Hungária fejékét koronázó - méhkas éppen a méh szimbolikában rejlő szakrális tartalmak révén válhatott a profán adaptációban a takarékosság egyszerű metaforájából égbe röpített szent koronává és az ígéret földjének allegóriájává. Másfelől a méhkas, mint társadalmi metafora egyén és közösség minden feszültségének és tragikumának foglalata - s meglehet, ez maga a szöveges tablóról elhagyott, a bizonylatok szegélyén ornamentikában elbeszélt nemzeti történet. Más nemzetállamok allegóriáihoz hasonlóan az antik istennőként megjelenített Hungária a független nemzettest, a közös eredet és a közös végzet. A pikkelyes mellvért, a sisak és a pajzs a női és a nemzeti integritást védelmezik, a dús idomait felmutató test és a fegyverzet a hódítás eszközei. A haza női ikonográfiája a „szűzföldként" elképzelt ismeretlen területek (terra incognita) és a távoli földrészek női megszemélyesítésének (Amerika, Ázsia, Afrika) retorikai modelljét követi. Paradox módon számos nemzet eredezteti patrónusát behódolt tartományok női perszonifikációiból. (Britannia, Melita-Málta, Pannónia, Columbia.) A nemzet és a szülőföld iránt érzett hazafias odaadás inspirálója és tárgya a kolonizált női test. A föld és a női test vonzásának politikai egybeszövése stilizálta a kollektív emlékezetet, és eljövendő hódításokra hangolt. A nemzetállam gazdasági, testi és érzelmi tekintetben is mohó intézménye különleges, gyakran minden egyéb elkötelezettséget félresöprő odaadást követel honpolgáraitól - bizonyos korszakokban akár az életüket is. A női nemzetikon kurzusokkal változó előadása formát adott ezeknek a szenvedélyeknek. A korábban jótékony szemantikai homályban maradó, többféle politikai vonzalomra rímelő Hungária attribútumainak rendjét és olvasatát a Trianon után rámért tragikus pátosz megszigorította.

!s A békeévekben a nemzetpatrónus sokféle szerepben megmutatkozva, Egressy Béninek még „dús kert" volt," Adynak „Hungária asszony és leánya Mai Nyomorúság kisasszony",

40 a börziánereknek kassal koronázott méhkirálynő. A vesztes háború után azonban a pénzügyleteket felvigyázó zord Hungáriák többé nem a szabad piac, hanem a nemzeti gyász jelképeit viselték. JEGYZETEK I NOTES ' Vince Mátyás műgyűjtő megfigyelése. Mikszáth Kálmán: A Tőzsdén. (Pesti Hírlap 1882. okt. 14.) In: Uö.: Cikkek és karcolatok XIV Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. Bp. 1974. 133. Az első felvetés e tekintetben: Ferrate, Joan: Woman as Image in Medieval Literature. New York 1975. 4 A The Bank of England beceneve. ^ Warner, Marina: Monuments and Maidens. The Allegory of the Female Form. London 1 996

2

. Ugyanez a gondolat Naomi Schor megfogalmazásában: „Representation in its paradigmatic nineteenth-century form depends on the bondage of woman." Breaking the Chain: Woman, Theory and French Realist Fiction. New York 1985. 142. 6 A magyarországi nőpolitikáról: dr. Kéri Katalin: Magyar nők a dualizmus korában. PhD értekezés. Pécs 1997. 7 Oldenburg, Claes: Proposals for Monuments and Buildings. In: Uő: Notes in Hand. London 1971. 30. Pl.Morelli Gusztáv: italmérési jog kártalanítására kibocsátott 4 és fél %-al kamatozó adómentes kötvény, 1890, fametszet, j. n. In: Magyar Államkötvények 1888-1889 között. 1. CCL1. Pénzügyminisztérium Könyvtára 9 Az amazonok férfiakkal csak évente egyszer találkoztak, leánygyermekeiket maguk nevelték, a fiúgyermekeket megölték. A Nagy Sándor életrajzírója, Pseudo-Kallisthenés és a Homéros által is említett mítosz bekerült a középkori lovagregényekbe. A 16. századi geográfiai művek és útleírások még hallomásból ismert, valóságosan létező civilizációként írják le. Marco Polo és Columbus is úgy hitte, elhajózott az Amazon-sziget mellett, A valóságos földrajzi ismeretek növekedésével egyre távolabb került a sziget vélt helye az ismert világtól. A 16. századi munkák már a déli sarkkör környékére helyezik. Vö. Rosenthal, Albrecht: The Isle of the Amazons. The Journal of the Warburg and Courtauld Institutes I. (1938) 257-259. Már az ephesosi Artemis-szentély négy amazon szobrának négy alkotója is ép mellel ábrázolta őket az i. e. V. században, vö. Lehman-Hartleben, Karl L. H.: The Amazon Group. Parnassus VIII. (1936) No. 4. 9. Az amazonok irodalmi forrásairól és ábrázolásáról: Rothery, Guy Cadogan: The Amazons. London 1910. 23-62. A mell ábrázolásának történetéről: Yalom, Marilyn: History of the Breast. New York 1997. A női allegóriák melléről: Gutwirth, Madelyn: The Twilight of Godesses. Women and Representation in the French Revolutionary Era. New Brunswick-New Jersey 1992. 341-368. Landes, Joan B.: Visualizing the Nation. Gender, Representation and Revolution in the EighteenthCentury France. Ithaca-London 2001. 38. Idézi: Solomon-Godeau, Abigail: The Other Side of Vertu. Alternative Masculinities in the Crucible of Revolution. Art Journal LVI. (1997) No. 2. Summer. 57. Panofsky, Erwin: Studies of Iconology: Humanistic Themes in the Art of Renaissance. New York 1939. 95-128. 4 Ugyancsak vak a nemi erőszak miatt megvakított Orion. A különböző koncepciók áttekintését Machiavelliig: Pitkin, Hanna: Fortune is a Woman. Gender and Politics in the Thought of Niccolo Machiavelli. Chicago 1984. 6 Nagy András: Kis angyaltan. 5. rész. Liget XVI. (2003) 5. Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető. Bp. 1984. Benvenuto, Sergio: The Heart and the Angel as a Philosophical Paradigm. Telos Summer 93. Issue 96. 101-110. Kerényi i. m. (1 7. j.) " Potts, Alex: Flesh and the Ideal: Winckelmann and the Origins of Art History. New Haven 1994 Fend, Mechthild: Der Androgyn in der