Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes

JEGYZETEK I NOTES 1 N. n.: The Royal Academy. The Eighty-Third Exhibition - 1851. The Art-Journal 1851. 154.: „This figure is cast in an uneasy and ungraceful pose, and in colour it is unlike the mellow pictures we have been accustomed to see exhibited under this name." 2 Vö. Smith 1996. 90. 3 Wilkinson 1870. 18. nyéket, szobrokat, gipszmintákat és élő model­leket kompozícióinak megalkotásához. A tájhát­tér megfestésében, fátyolos színezésében a rene­szánsz mesterek példája játszik döntő szerepet. Psyché arckifejezése - távolba révedő, ám mégis élénk tekintet, kissé kinyíló száj - és arc­típusa feltűnően hasonlít a Brocky rajzai közt nagy számban előforduló fejtanulmányokra és a művész női portréira. A festmény Brocky Károly halálának évé­ben, 1855-ben szerepelt a párizsi világkiállítá­son. A kompozíciót legalább még egy példány­ban megfestette a művész; ez a valamivel ki­sebb kép Nyári Sándor Brockyról szóló köny­vének megjelenése idején, 1910-ben Dr. Gozsdu Elek főügyész tulajdonában volt Te­mesváron, 1913-ban szerepelt az Ernst Múze­um biedermeier kiállításán (kat. 60.), majd 1942-ben Almásy-Teleki Éva Művészeti Intéze­tének X. aukcióján bukkant fel. (Archív fotó: MNG Adattár ltsz.: 24259/2003.70.) V. N VII-6 BROCKY KÁROLY NÉGYOLDALAS VÁZLATLAP, A NEGYEDIK OLDALON TANULMÁNY A PSYCHÉ CÍMŰ KÉPHEZ FOUR-PAGE SHEET WITH A STUDY FOR PSYCHE ON THE FOURTH 1846-1850 Tus, toll, papír; 195 x 237 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1914-339 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lajta 1984. 146. Hatvány Ferenc 1914-ben nagy mennyiségű, még ebben az évben Londonban vásárolt Brocky Károly-grafikát adományozott a Szép­művészeti Múzeumnak. Ezek között igen sok az olyan vázlatlap, amelyen apró, nagyon váz­latosan, gyorsan megrajzolt, leginkább különfé­le emberalakokat ábrázoló tanulmányok talál­hatók. Akttanulmányokkal aránylag ritkán ta­lálkozunk ezeken, ezért igen fontos ez a lap, amelyen két olyan tanulmány is található, ame­lyek kapcsolatba hozhatók a Psyché című fest­ménnyel (kat. VII-5). A lábak tartása (a jobb láb a bal alatt, be­hajlítva) a felső tanulmányon hasonlít jobban a festményhez. Itt azonban véget ér a hasonló­ság: a nő jobb kezével megfogja bal vállát, bal kezével pedig a földön támaszkodik így elta­karja a mellét, és felsőteste másképp fordul, mint Psychéé. A karjait ugyan a másik aktta­nulmány sem úgy tartja, ahogyan a festményen látható nő, azonban testtartása így is nagyon JEGYZETEK I NOTES 1 Wilkinson 1870. 11. 2 Vö. Boime 1971. 34. 3 Ld. Jávor Anna: Melegh Gábor Bécs­ben. MÉ XXXIII. (1984) 52-54. hasonlít Psychéére: felsőteste hasonlóképpen fordul a néző felé, bár kezét nem feje felett tartja, hanem combján nyugtatja. A lap másik oldalán is található néhány további, hason fek­vő nőt ábrázoló rajz, ezek közül a legfelső, tér­dét behajlító alak emlékeztet leginkább a Psychére. A vázlatlap tehát értékes dokumentu­ma annak, hogy Brocky hogyan kísérletezett egy pózzal, amelynek egyik változatát egy nagyméretű festményhez is felhasználta. Norman Wilkinson szerint Brockynak Bécs­ben töltött ifjú évei óta szokása volt, hogy min­den este leült asztalához, és emlékezetből toll­rajzokat készített a napközben látott dolgokról, emberekről. 1 Az angol szerző szerint Brocky több száz ilyen vázlatlapot őrzött - ezek közül valók lehetnek a Magyar Nemzeti Galériában őrzött lapok, amelyek egykor éppen a Wilkinson család tulajdonában voltak. A hét­köznapi megfigyelések gyors rögzítése egyéb­ként nem állt ellentétben a 19. századi akadé­miai tanítási módszerekkel: Franciaországban a mesterek arra ösztönözték növendékeiket, hogy jártukban-keltükben készítsenek apró vázlato­kat (croquis) a látott dolgokról, emberekről, eseményekről, hogy aztán ezeket felhasználva természetesebbekké és eredetibbekké tehessék kompozícióikat. 2 Azt, hogy ez a bécsi Akadémia hallgatóinak körében is szokás volt, mutatják például Melegh Gábornak, Brocky első rajzta­nárának Bécsben készült vázlatlapjai. 5 Wilkinson könyve, amely egyébként rendkí­vül értékes forrás, számos olyan részletet tartal­maz, amelyekhez a forráskritika óvatosságával kell viszonyulnunk. Amikor a szerző azt hangsú­lyozza, hogy Brocky a hétköznapi valóság megfi­gyelése alapján dolgozott, voltaképpen nem konkrét megállapításokat tesz a művész munkás­ságára vonatkozóan, hanem a művészéletrajzok­nak egy, a reneszánsz óta meggyökeresedett to­poszát visszhangozza. Az akadémiai tanításokat követő művészek számára a „valóság" megfigye­léséhez hozzátartozott például a régi korok mű­alkotásainak tanulmányozása is. Brocky vázlatai között számos olyat találhatunk, amely nyilván­valóan nem a hétköznapi élet megfigyelése alap­ján készült; ilyenek például a történelmi jelmez­be öltözött alakok. A művész apró vázlat formá­jában rögzítette minden ötletét, azokat is, ame­lyeket nem környezetének megfigyelése ihletett. A hason fekvő női aktok így készülhettek élő modell után, de olyan kompozíciós kísérletként is, amelyhez modellre nem is volt szükség. V. N .

Next

/
Thumbnails
Contents