Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes

Marastoni Jakab Császári és Királyi Festészeti Akadémiájának (1846-1859) alapítása és berendezése abban az évben kezdődött meg a fővárosi levéltári adatok alapján, amikor Görög nőjét megfestette, és azt a Marastoni Akadémiát Gyámolító Egylet elsőként megszerezte a Pesti Műegyesület ajándékaként a Nemzeti Múzeum újonnan alapított József nádor Képtára számára. Azzal, hogy áttetsző ingben, szinte fedetlen kebellel és orientalizáló ruhában ábrázolta modelljét, a festő egyben a velencei reneszánsz és manierista festészeti mintát követte. Marastoni Görög nőjét maga is többször lemásolta, és ismertek a tanítványok másolatai is. I . G Y . VII-3 Czélkuti 1838-ban a bécsi akadémián kezdte tanulmányait, majd 1840-ben Rómába utazott. Gróf Gyulay Lajos, aki már idáig is támogatta, megrendelt nála egy Júnó-szobrot, 250 arany tiszteletdíjat ígérve. 1844 végére készült el a szobor agyagmintája, melyet 1846. április 22-én indított útnak a szobrász még Rómából. Megrendelője még csak a vázlatrajzot látva úgy gondolta, pártfogoltja könnyűszerrel felül fogja múlni Ferenczy Istvánt, a méltán népszerű Pásztorlányka alkotóját is. Itthon a művet Döbrentei Gábor saját lakásán közszemlére bocsátotta. Júnó fogadtatása vegyes visszhangot keltett. A Honderűben Petrichevich Horváth Lázár a kivitelezést, a márvány művészi megmunkálását dicséri ugyan, de a „jellemkifejezést" hiányolja. Osztozik a véleményben maga Döbrentei is - a kifogásait levélben közli Czélkutival -, és átveszik ezt a későbbi kritikusok (Szana, Pasteiner) is. Ennek ellenére az 1846. július l-jén elhatározott Nemzeti Szoborcsarnok számára - mely mintegy pantheonként Magyarország legkiválóbb személyiségeiről portrészobrokat kívánt készíttetni és kiállítani - a szobrász megbízást kapott Hunyadi János mellszobrának megmintázására, tehát irányában a bizalom teljes volt. A szobor Júnót (Hérát) abban a pillanatban ábrázolja, amikor - a felirat szerint (Czélkuti „magyarításában") - „a nagy Olümp ormát sietelve hagyá el", miután Aphrodité varázsövét CZÉLKUTI-ZÜLLICH RUDOLF JÚNÓ JUNO 1846 Márvány; 1 32 cm Jelzés és felirat: a talapzaton elöl: Héra meg a nagy Olümp ormát sietelve hagyá el. Homérosz Iliásza XlV-d. Könyvéb.; oldalt balra: gróf Gyulai Lajos ajándéka; jobbra: Gyulafehérvári születésű; hátul: Czélkuti műve Rómában 1846 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 3659 IRODALOM - BIBI IOGRAPI IY: Honderű 1846. I. 478; Életképek IV. (1846) I. 798; Életképek V. (1847) 7. sz. boríték; Életképek 1847. I. 360; Pasteiner 1883. 194-195; Szana 1901. 50, 72, 73, R. 74; Veress Endre: Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász élete és munkái. Kolozsvár 1911. 14, 18, 19, 20, 22. R. 18; Lyka Károly: Magyar művészek Rómában a XIX. század első felében. In: A SzM Évkönyve II. 1920. 78; Petrovics Elek: A Szépművészeti Múzeum modern magyar szobrai. Magyar Művészet II. (1926) 253. R; Pogány Ö. Gábor: Magyar szobrászat a 19. század első felében. Bp. 1939. 45, 49, 50; Lyka 1981. 186. R. 52; Zádor Anna: Kapossy János hagyatékából. MÉ XXXIX. (1990) 1-2. 126. megkapta: „ama hímzett / tarka övet, melyben nyugodott valamennyi varázsszer / volt abban szerelem, volt vágy, csalfa beszéd is...", s azzal „Okeanoszhoz, az isteni őshöz és Tethüsz anyához" megy. „Őket látogatom, hogy szűnjék régi viszályuk..." (utóbbi sorokat Devecseri Gábor fordította). Feltehető, hogy a nagy elhatározás, az elszántság, a tetterő (vagy a tettvágy) tükröződésének, ábrázolásának hiánya, a lépő mozdulat ellenére is statikusnak tűnő alak megjelenése indokolta az említett negatív állásfoglalásokat. A szobrot a megrendelő, Gyulay Lajos nem vitte haza Marosnémetibe, mert félt, hogy akkor nem tudna megválni az általa nagyra becsült és megszeretett műalkotástól. Mivel Erdélyben ekkor még nem volt múzeum, a szobrot Gyulay 1847-ben a pesti Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. S z . G . MARASTONI JAKAB GÖRÖG NŐ GREEK WOMAN 1845 Olaj, vászon; 77 x 61,5 cm Jelezve a bal karjánál 1.: Marastoni. Pest 1845 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2726 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Pesti Hírlap V. (1845) 533. szeptember 5. 159-160; Pétét 1936. 17. R. 5; Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. kat. II.1.6. 228-229. (Sinkó Katalin) R. 228.