Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Katona Júlia: Perspective sentimentale / Perspective sentimentale

gében domináló nőalak fehéren gömbölyödő plasztikusságára a vízszintes, kétdimenziós, fekete férfialak sík-szögletessége, sötét sziluettszerűsége válaszol, s kettejük mégis egybeforrni látszó, erősen dekoratív jellegű alakja időtlen kompozíciót képez az őket körülvevő természettel. Korner Éva mélyebb, szimbolikus jelentőséget vél felfedezni a képben. Az ő szavaival élve: „Berény Idillje [...] az ember-természet kapcsolat aranykor-témáját alakítja a női akt és a felöltözött férfi alakjával a társadalmi konvencióktól terhelt ember és az öröktermészet kapcsolatává." 5 BA. G. JEGYZETEK I NOTES 1 A levelezőlap létezéséről első ízben Passuth Krisztina tudósított (Passuth 1967. 102.), reprodukcióját Rockenbauer Zoltán közölte (Rockenbauer Zoltán: Nyomozás egy állítólagosán felszabdalt akt kép tárgyában. Márffy Ödön két nagyméretű aktos kompozíciójáról. Európai utas 2002. 3. 52-56.). A levelezőlapot 1911. május 8-án adták postára. A témával kapcsolatban ld. pl. Passuth 1967. 77-78. Nem lehet tudni, hogy Berény már korábbról is ismerte-e Székely Bertalan japán nő című festményét, (kat. X-l) de tény, hogy néhány hónappal a Nyolcak Nemzeti Szalonbéli kiállítása előtt láthatta a Műcsarnokban rendezett Székely-emlékkiállításon. Paul Cézanne: Idill, 1870 körül, olaj, vászon; 65 x 81 cm, Párizs, Musée d'Orsay. A mű reprodukcióját ezen a címen közli: Szabadi Judit: Az akt metamorfózisa Goyától Cézanne-ig. Új Művészet XI. (2000) 3. 8. Más publikációkban Piknik címen is szerepel a mű. Körner i. rn. 52.