Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Katona Júlia: Perspective sentimentale / Perspective sentimentale
alakult „rebellis bohémkompánia"-képzetet, és utalhat az akadémikus szabályokkal szembehelyezkedő, szabadabb légkörre: „Kéretik a munka alatt lármázni"; „Kéretik továbbá énekelni, fütyülni és magyarul beszélni". Ismert, hogy az akttanulmány az akadémiákon és a szabadiskolákban egyaránt a művészképzés alapvető részét képezte. 2 Ugyanakkor a rajzon az aktábrázoláshoz több furcsa, mármár frivol részlet is kapcsolódik. A jobb felső sarokban a terem falára szögezett rajz - amely egy Manet-festmény vagy egy klasszikus Venus-ábrázolás parafrázisa is lehetne - fekvő női alakjának csípőjét egy apró, csúcsos süveget viselő alak tapintja. Utalás lenne ez a festményeken idealizált szépségében megjelenő női test kézzelfoghatóságára, „anyagiságra"? Avagy Hollósy pedagógiai módszereinek karikírozása, amelyet Réti István leveleiből ismerünk? Eszerint úgy kell rajzolni, „hogy az a szénrajzban is húsnak hasson". Ugyanígy elgondolkodtató a központi alak és a modell viszonya is. Az alkotásba belefeledkezett, környezetére ügyet sem vető művész vásznán egy ülő női akt körvonalai tűnnek elő, míg a vászon mögötti pódium modelljét hátulról egy férfi öleli át, a nő kebleit kezében tartva.' A szerelmi jelenetek ikonográfiái típusát idéző pár feje fölött fokozásként még egy címerbe foglalt, átszúrt szív is látható. B . O . JEGYZETEK / NOTES 1 „A rajzok mind képek előtanulmányai: a tanulmányok a modell, illetőleg a természet alapján, hogy mire feldolgozásra kerül a sor, tisztán lássam azokat a sajátosságokat, melyek a modellben tetszettek [...] egy nagyobb kompozíció előkészületei sok száz rajzot kívántak meg." Kernstok Károly: Vallomás. In: Kernstok Károly írásaiból: A kutató művészettől a Vallomásig. 191 1-1939. Gyűjt, és közreadta Bodri Ferenc. Szerk. Virág Jenő. Tatabánya 1997. 131, A Hollósy-iskolában rendszeres munka folyt. Délelőtt és délután két modell ált, az egyik rendszerint akt volt, este pedig akt-skiccelés következett. Az esti vázlatozáskor a modell egy hétig állt, kétnaponként változtatott pózt, a nappali akt három hétig nem változott, a félakt két hétig, a fej pedig egy hétig. Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Bp. 1956. 139. Hogy ki lehet az ábrázolt művész, nem sikerült kideríteni, hiszen éppen az a felirat olvashatatlan a rajzon, ahol a „munka közben" ábrázolt művész nevét itta le Kernstok. Sok jel mutat arra - a festőállványt díszítő koszorú, a tanítványok feszült figyelme -, hogy az ecsettel hadonászó, kezében óriási palettát tartó festő maga Hollósy is lehetne, csakhogy a korabeli Hollósy-ábrázolások ezzel a rajzzal semmiféle fiziognőmiai hasonlóságot nem mutatnak. A Hollósy-iskoláról 1896-ban készült fotográfia (MNG Adattár) jobb oldalán látható festőnövendék viszont meglepően hasonlít a karikatúra központi alakjára, de sajnos az ő személyazonosságát mind ez ideig nem sikerült kideríteni. VI-39 LYKA KÁROLY ÖNARCKÉP SELF-PORTRAIT 1900 Olaj, fa; 32 x 24 cm Jelzés n. Tükörfordított felirat verzál betűkkel a modell válla alatt j.: Anno 1900 / Aetatis suae 30 Felirat ecsettel a porté alsó szegélyén: „Seht, wie der tückische Spiegel hier meine Züge verkehrte! / Freilich, der Seele Verkehrheit wendet er nimmer zurecht. [Látjátok, az álnok tükör itt miként fordította át vonásaim! / A lélek fonákságát persze sohasem igazítja helyre.] Magántulajdon IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Király Erzsébet: „Az álnok tükör". Lyka Károly Önarcképéről. ME XLIII. (1994) 149-153;Nagybánya 1996. 514. kat. 305. A képet Király Erzsébet határozta meg - életrajzi adatok és fotográfia alapján - Lyka Károly műveként. A művet Dürer müncheni Alte Pinakothekben lévő Önarcképének párhuzamaként értelmezte. A háttérben lévő női akt mintha Tiziano Égi és földi szerelem című festményéről lenne tükörfordított idézet: egyszerre tűnik látomásnak és a beállított modell tükröződő képének. Érdekes adalék épp ehhez a műhöz az a Lyka Károly hagyatékában fennmaradt fotó, amely jóval korábban készült (még az 1895-ben elhunyt Tóth László látható a képen), és akadémiai műterembelsőt ábrázol, ahol Tiziano égi szerelmének mozdulatában helyezték el a festők valóságos aktmodelljüket. (Kat. VI-40) I . G Y .