Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Boros Judit: Az aktfestés gyakorlata a Julian Akadémián / Nude Painting at the Académie Julian

JEGYZETEK I NOTES ' Berény Róbert: A festői közlés. Nyugat 1913. II. 528. Szabó Júlia: Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében. In: Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei 25. Miskolc 1987-88. 8. Nemes Lampérth József levele Elek Artúrnak. Charlottenburg, 1920. február 23. 4 MA 1916. 2. (december) szám címlapja és 24-25. célja az indulatok közvetítése.

1 Lampérth, ahogy ösztöndíjas lehetőséget kapott, Párizsba utazott, hogy az ősforrásnál ismerje meg a modern formatörekvéseket. Járta a múzeumokat és kiállításokat, eközben szembesülhetett a kubizmus eredményeivel. Művészi karakterének megfelelően azonban nem a doktriner geometrizálást választotta, hanem expresszív, intuitív vonalegységekből komponálta meg dinamikus képstruktúráit. 1914 elején rajzunk tanúsága szerint a női alak és a tér egyneműsítése foglalkoztatta. A modell jellegzetes részei, a fej, kezek és a lábak helyett a tömegviszonylatokra és a felületi kontrasztokkal képzett kubisztikus tér- és felületképzésre figyelt. Ekként elegyedett nála az objektív és a szubjektív elem, s került legjobb művein a szenvedély és az intellektuális analízis összhangba. 1914 januárjától Párizsban pontos dátumozással készültek aktrajzai, néha naponta több is, mintegy az impresszionista pillanatképek helyett a munka és a tanulás Lampérthnál igen tudatos folyamatát naplószerűen demonstrálva. Ezek az aktrajzai már nem krokik, hanem autonóm tusfestmények, melyeken a modell ábrázolása feloldódik a ritmikus, sommázó felületképzésben, de nem adja fel az ideálisan tökéletes nagy kompozíció keresését.

2 Az izmusok formaegyszerűsítése így párosult nála monumentalizáló figuratív ábrázolásmóddal. Nem akart az új párizsi törekvések követője lenni. „Amit pl. egy »Picasso« ragyogó latinos szellemességgel és ötletességgel csinált, ami talán »P«-val le is záródott, azon dolgoknak - lapos, üres és semmitmondó utánzásaira én nem vagyok kíváncsi.'" Az alak és a tér egyneműsítése Nemes Lampérth József sajátos expresszív monumentalizáló kifejezésmódjában a magyar aktivista stílus egyik kezdeti meghatározója lett, még az I. világháború kitörése előtt. Kassák Lajos 1916-ban megindult MA folyóiratában publikált is belőlük.

4 B . É . Művész és modellje VI-34 KISFALUDY KÁROLY OSSZIÁN / OSSZIÁN KESERVEI OSSIAN / OSSIAN'S LAMENTS 1820 KÖRÜL Olaj, vászon; 105 x 120,5 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 72.97 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Bánóczi József: Kisfaludy Károly és munkái. Bp. 1882-1883. II. 55-56, 79; Vayerné Zibolen 1973. 19, 39-40; Jávor Anna: A magyar Osszián (Donát János egy elveszett képéró'l). AH XVII. (1994) 98. R. XXII. tábla Másolat François Gérard (1770-1837) festménye után, amelyet Napóleon rendelt meg tőle a malmaisoni kastély számára 1801-ben: Osszián a Lóra partján karfájával megidézi a szellemeket (elpusztult, saját kezű replikái: Hamburg, Kunsthalle, ill. Malmaison, kastély). James Macpherson 1760-ban kezdte kiadni irodalmi hamisítványait; Franciaországban viszonylag későn, Napóleon körül alakult ki Észak Homérosának kultusza. Kazinczy Ferenc 1814-1 8 15-ben dolgozott saját Osszián-fordításán, barátja, (ifj.) Wesselényi Miklós pedig Osszián-képet rendelt Donát Jánostól 1815 februárjában „Fieger", azaz egy Friedrich Heinrich Füger művének vélt bécsi kép nyomán. Kazinczytól tudjuk, hogy ez a (mára elveszett) festmény is Gérard kompozícióját követte. Donát képe, John Godfroy tónusos metszete vagy a „fügeri" megvalósítás szolgálhatott előképül Kisfaludynak, aki első pesti éveiben készíthette a maga igényes változatát; irodalmi ízlése 1825 körül már túllépett a hazai osszianizmuson. A kép bal előterében, mohos parton ül a lantját pengető, világtalan, agg bárd, törzsének egyetlen túlélője. Körülötte szellemként megelevenednek dalának hősei: elesett fia, Oskár, akit felesége, Malvina ölel át, a folyó túlsó partján apja, Fingal király teljes fegyverzetben, oldalán Osszián anyja, Roscrana ül; középen Ullin bárd. A főbb személyeket egy-egy csillag jelöli, „hallgató hősök jobbról, lengő szüzek balról" (Bánóczi i. m. 55.). A folyóvölgyben Selma vára felől további kísértetek seregeinek a hegy mögül kibukkanó telihold fényében.