Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Boros Judit: Az aktfestés gyakorlata a Julian Akadémián / Nude Painting at the Académie Julian

Kmetty 1 909-ben jött Budapestre, ahol Szablya-Frischauf Ferenc viszonylag új szemléletű szabadiskolájában és az Epreskertben a Ferenczy Károly vezette esti aktrajz-órákon folytatta művészeti tanulmányait. Ez utóbbi hatására - mint számos kortársa - a formaalkotás elveit először az aktkompozíciókban kereste. Ferenczy Károly a főiskolai oktatás legmodernebb mestereként vezette növendékeit a formastúdiumok irányába az epreskerti szabadiskolában. A modellkövetésen túl a formaarányoknak a testközépre eső kiemelése, a személytelenné tett formák fényárnyékkal is monumentalizált feldolgozása adja első aktkompozíciójának lényegét.' Tudatos törekvésről van szó, amit későbbi megfogalmazása is bizonyít: „A külső világ monumentalitását [...] ne feledjük belső gondolataink elé vinni, hogy felösmerjük részleteiben is és minden oldaláról."

: A képépítés rendjébe a nemzetközi hatás mellett a kiállításokon 1910 körül Iványi Grünwald Béla és a Nyolcak posztimpresszionista szemlélete hozott újat. Cézanne újítása nálunk a reneszánsz geometrikus és aritmetikus aktfelépítésének csodálatával párosult. A reneszánsz újraértelmezése széleskörű vitákat váltott ki, és megihlette a moderneket. Kmetty erre úgy reagált, hogy az ember lényege társadalmilag változik, „a modern művészet szépsége nem az idealizált emberi formában, hanem a test, a tér, a szín, az idő, a feszültség, az egész modernül megösmert világ megfestésében keresendő".

1 Ez a szemlélet jelent meg már 1910-es aktjain. Látjuk, hogy itt még valójában erősebb volt a látványból való kiindulás, de ismeretes, hogy 191 l-es párizsi útja után a nagyobb tudatosság, a kubizáló formaegyszerűsítés irányába lépett tovább. 1911-ben készült, szemben álló női akttanulmányára ráírta: „a forma a fényváltozatok eredménye és minden formakompozíció csak egy fénykompozícióban lehet harmonikus. A fomák plasztikai ereje egyenlő a fény visszasugárzási erejével." A korai aktjaiban rejlő sommázó erő, a plasztikus megfogalmazás természeti formákból nyert lendülete már az I. világháború éveiben csökkent. A spekulatív, a reneszánsz kompozíciókat követő idealizáló, árkádikus képek valóságtól elforduló mentsvárába menekült ő is, későbbi aktivista barátai, az akkori Hetek csoportjának körében. B . É . KMETTY JÁNOS NŐI AKTTANULMÁNY STUDY OF A FEMALE NUDE 1910 Ceruza, papír; 345 X 210 mm Jelezve j. I.: Kmetty 1910 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: F 62.198 JEGYZETEK I NOTES 1 Kmetty János további rajzai 1910ből a MNG Grafikai gyűjteményében: Férfiakt, ltsz.: F 62.189 és F 62.199 Kmetty János: Művészetelméleti feljegyzések. AH V. (1977) 2. 304. Kmetty i. m. (2. j.) 98. „Újabban jobb szeretem a finomabb dolgaimat - a napos korszak nem elégít ki" - írta Ferenczy Károly Rétinek

1 egy 1912-ben kelt levélben, amikor számot vetve életművével, kiválasztotta a nagybányai művésztelep negyedszázados jubileumára szánt képeit. A „finomabb dolgok" a műteremben festett klasszikus témákat jelentették: portrékat, csendéleteket, aktokat, illetve artistákat, atlétákat és birkózókat, valamennyi sokkal inkább művészet-allegória, az adott műfaj, illetve egyes művek interpretálása, mint közvetlen ábrázolás. „Művészet fedi el, hogy csak művészet"

2 - írta Ovidius ama gyönyörű aktszoborról, melyet VI-30 FERENCZY KÁROLY VÖRÖSHÁTTERES NŐI AKT FEMALE NUDE AGAINST A RED BACKGROUND 1912 Olaj, vászon; 91 x 150 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: FK 10.288 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Ferenczy Károly Emlékkiállításának Tárgymutatója. OMKT, Műcsarnok, Bp. 1922. kat. 7'1; Akt-kiállítás 1925. kat. 87; Magyar Művészet I. (1925) 7. R. 390; Ferenczy Valér: Ferenczy Károlyról. Nyugat XXII. (1929) 368; Ferenczy 1934. 132; Ferenczy Károly 1940. kat. 86; Petrovics 1943. R. 109; Nagybányai festők. Rend. Bényi László. MNG Bp. 1962. kat. 27; Genthon 1963. 162; A Ferenczy-család. A MNG kiállítása a Budavári Palotában. Rend. Bodnár Éva - Csap Erzsébet. Bp. 1968. kat. 76; Genthon 1979. 47, 73. Festménykatalógus: 335. R. XXX.