Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Kovács Ágnes: Adalékok a női aktállítás problematikájához (München, 1808-1918) / On Problems of Female Nude Models (Munich, 1808-1918)

KERNSTOK KÁROLY HÁROM MODELL THREE MODELS 190.3 Olaj, vászon; 210 x 176 cm Jelezve j. 1.: Kernstok Károly 1903 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 62. 1 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Az OMKT téli tárlata. Műcsarnok, Bp. 1903. kat. 13; Diener-Dénes József: A művészet jövője. Művészet III. (1904) R. 36; Bárdos Artúr: Kernstock Károly. Művészet VI. (1907) 167. R. 168; Bölöni György: Kernstok Károly. A Ház 1910. 44. R. 48; Rózsa Miklós: Kernstok Károly. A Ház 191 1. 340; Kalauz a Művészház Kernstok Károly retrospektív kiállításához. Bp. 1911. 9. R.; Lázát Béla: 13 magyar festő. Bp. 1912. 110; Körmendi András: Kernstok Károly. Bp. 1936. 11; Székely Zoltán: Kernstok Károly. Doktori Értekezés. ELTE, Bp. 1948. 11; Passuth 1967. 25; Németh 1968. 47; Dévényi 1970. 8. R. 14; Horváth Béla: Kernstok Károly. Bp. 1993. 25. R. XI. 324 Az 1903 végén készült festményt a művész az OMKT téli kiállításán mutatta be, és nyerte el a báró Rudits József által alapított 6351 koronás ösztöndíjat. Kernstok Károlyt az 1900-as évek elején a korábbi évektől eltérő művészi problémák foglalkoztatták. Több képén találunk semleges vagy műtermi környezetbe helyezett, természetes fénytől elzárt, beállított alakokat (Anya gyermekével, 1902. MNG). A festő fizetett modellekkel dolgozott a századforduló körüli időszakban.

1 Kernstok már a címben megadja a kép témáját. Két felöltözött férfi és egy ruhátlan nő: három modell. Érzelmi kötöttségektől mentes, idegen emberek.

2 A nő csupán egy akttanulmány megfestett változatának tűnik, testének nagy részét árnyék fedi, arca is különböző sötét és világosabb festékfoltokból összeálló sematikus leányarc. Vele szemben a művész a férfiakat egyedi vonásokkal ruházza fel.' A felöltözött férfi és ruhátlan nő (múzsa) kettősét ábrázoló festmények rendszerint a művészt és modelljét örökítik meg (pl. Ferenczy Károly: Festő és modell, ld. kat. VI-41). A Három modell esetében a festő kívül marad. A művésznek ugyanezt a távolságtartó magatartását figyelhetjük meg Manet Reggeli a szabadban (1863, Párizs, Louvre) című képén is. Mindkét festményen érezhető az alakok közötti kapcsolattalanság, a külső és belső cselekmény hiánya. Manet-nál azonban még mindig erősebb a kísértés, hogy a természetbe helyezett mezítelen nő és a felöltözött férfiak együttesének szimbolikus jelentést tulajdonítsunk (nő: természet / művészet / ösztönösség - férfi: civilizáció / kultúra / racionalitás). Kernstok képe viszont, „mintha egy kissé demonstráció is volna az abszolút festői téma dolgában. Mintha azt hangsúlyozná, hogy nincs többé szükség sem értelmi kompozícióra, sem kosztümre; festői téma, íme, három modell is, civil köntösben (a nőé: a meztelenség), egyszerűen egymás mellé helyezve, ülve avagy állva is. Némi nihilizmus tetszeleg rajta."

4 B . O .