Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VI. Akt a műteremben / The Female Nude in the Atelier - Kovács Ágnes: Adalékok a női aktállítás problematikájához (München, 1808-1918) / On Problems of Female Nude Models (Munich, 1808-1918)

zett a leghíresebb müncheni sörözőben, a Bräuhausban, az akadémikus művészek találkozóhelyén, de tiltakoztak a schwabingiak is, akik létrehozták a Goethebundot abból a célból, hogy a művészet és a tudomány szabadságát a német birodalomban minden eszközzel megvédjék. A Tizenegy hóhér nevű kávézóban a Türkenstraßen - mivel a törvény lumpenekként és betörőkként kezelte őket, a művészek lumpen- és betörőbálokat tartottak, és saját törvényeket hoztak. Az itt választott bírák mindenkit elítéltek, aki a művészet szabadságát megkísérelte korlátozni. Az aktábrázolások betiltását és a szemérmetlennek kikiáltott műalkotások elkobzását Münchenben nem sokáig lehetetett végrehajtani, mert mint Thomas Mann megjegyezte: Münchenben sajátos légkör, mely ebben az időben annyira karakteresen különbözött Berlinétől, az emberiesség és a türelmes individualizmus uralkodott: „A maszkabálok szabadsága volt ez, a művészvilág derűs érzékiségének atmoszférája, egy olyan hangulat, amely az életvidámságról és a fiatalságról szólt, és arról a népiességről, amelynek egészséges és kemény talaján a legmerészebb egzotikus növények is boldogulni tudtak [...] Itt az ember élvezte a derűs humanitást, míg északon a világváros kemény levegője egy csomó emberellenséget gerjesztett."

42 A nők előtt 1920-ban nyílt meg az akadémiai képzés lehetősége, az Oktatási és Kultusz Minisztérium leiratban közölte az akadémiával (Nr. 21161 A),

4! hogy az 1920/1921. évi téli szemeszterre a nőket ugyanazokkal a feltételekkel kell felvennie, mint a férfihallgatókat. JEGYZETEK I NOTES ' A Wittelsbach uralkodók és a mücheni művészeti élet szimbiózisáról ld. Kovács Ágnes: „Tanítható-e a festészeti"' A Müncheni Királyi Képzőművészen Akadémia története 1808-tól a századfordulóig. PhD-disszertáció. Bp. 2001. 17-23. Konstitution der Königlichen Akademie der bildenden Künste. In: Tradition und Widerspruch 1985. 327. Vö. Simons, Eberhard: Natur und Kunst. In: Tradition und Widerspruch 1985. 59. 4 Sziborsky, Lucia: Scbelling und die Münchener Akademie der bildenden Künste. In: Welt und Wirkung vor Hegel Ästhetik. Hegel Studien, Beiheft. 27. 1986. 37. Konstitution... i. m. (2. j.) 328. 6 Uo. 328. Förster, E.: Peter von Cornelius. Ein Gedenkbuch aus seinem Leben und Wirken. Berlin 1874. 186. 5 Izsó 1958. 17. 9 A Majális festője közelről 1989. 41. Az akadémiai aktrajzolásról vö. Kacziány Ödön: „Emlékek a múlt századból 1869-72" MNG Adattár ltsz.: 3775/1939; Csók István: Emlékezéseim. Bp. 1990. 76. 10 Wilhelm Kaulbach (1805-1874) történeti festő, 1849-től 1873-ig volt kinevezett professzor. Georg Hiltensperger (1806-1890) történeti festő, 1851-től 1878-ig volt kinevezett professzor. 12 Hermann Anschütz (1805-1880) történeti festő, 1847-től 1873-ig volt kinevezett professzor. Alexander Strähuber (1814-1882) történeti festő, 1856-tól 1882-ig volt kinevezett professzor. 1 Johann Leonard Raab (1825-1899) rézmetsző, 1869-től 1895-ig tanított az akadémián. Franz von Piloty (1826-1886) az akadémia igazgatója 1874-től 1886-ig. A leghíresebb történeti festő ebben a korszakban. Kiváló művészetpedagógus is volt, és ezért nehezen lehetett bejutni az osztályába. 16 Alexander Wagner, azaz Wagner Sándor (1839-1919) történeti festő, Benczúr Gyula és Liezen-Mayer Sándor mellett ő harmadik Pilotytanítvány, aki professzor lett a müncheni akadémián. 1869-től 1910-ig tanított. ' Kronjavi, J.: „Unterricht an der Münchener Akademie". Ein Stück moderner Künstlergeschichte. Zeitschrift für Bildende Kunst XII. (1879) 12. 110-116. I Pevsner, Nicolaus: Die Geschichte der Kunstakademien. München 1986. 226. ' Kuntz, Andreas: Düsseldorf. Texte und Fotos. Düsseldorf 1984. 60. "° „Passióval és kedvvel dolgozom mostan, szép modelljeink vannak, s tovább is ülnek, mint azelőtt, s ezért jobban kidolgozhatjuk, miért is többet is tanulok rajta..." A Majális festője közelről 1989. 80. "' Franz von Stuck 1895-től 1928-ig az akadémia tanára, számos, később világhírűvé vált tanítványa volt. O is, mint a másik müncheni festőfejedelem, Franz von Lenbach, gyakran alkalmazta a fotót előtanulmányként. Saját magáról is készített aktfotókat, amelyek nem kevés játékosságról és színészi hajlamról tesznek tanúbizonyságot. II Klee, Felix: Paul Klee. Bp. 1975. 13. Azbé iskolájába főleg szláv nyelvű növendékek jártak. Tanítványai közé tartozott Vaszilij Kandinszkij és Marianne Verefkin is. A bohém mester szivarjával köríveket rajzolva javította akttanulmányaikat: „itt nincs térd, nincsenek izmok, nincs anatómia", és miután a levegőben kijavította a hibákat, befejezte a korrektúrát a „valahogy így" mondattal. Ld. Ambrozic, Katarina: Wege zur Moderne und die Azbé-Schule in München. Wiesbaden 1988; Berndt Fäthke: Anton Azbé seine kalte "Virginia. In: Uő.: Marianne Verefkin. Leben und Werk. München 1988. 45. 4 Bauer, Helmut: Schwabing. Kunst und Leben. München 1988. 211. Idézi: Huber, Gerdi: Das klassische Schwabing. München 1973. 210. Vö. Lehmann, Henni: Das Kunststudium der Frauen. Darmstadt 1914. 47; Berger, Renate: Malerinnen auf dem Weg ins 20. Jahrhundert. Kunstgeschichte als Socialgeschichte. Köln 1982. 1 12. Vö. Gabriele Munter. Hrsg. Hartlaub, Gustav Fr. Berlin 1952. 210. 8 München-Augsburger Abendzeitung 1912. Nr. 246. Septembet 4. Ez a cikk a birodalmi kamarák 1912. évi üléséről tudósít, amelyen Miller előadást tartott a női felsőoktatás kérdéséről. A Hölgy-Akadémiát 1884-ben a Nőegylet tagjai hozták létre 10 növendékkel, akiknek három műtermet béreltek a Barer Strassen. Később a bajor állam évente bizonyos összeggel támogatta az iskolát. Lovis Corinth. Hrsg. Zdenek, Felix. Ausst. Kat. Essen/München 1985. 200. 30 Die Kunst für Alle XIV. (1899) 15. 337. 1 A Simplicissimusban 1901-ben többen is írtak a nők akadémiai oktatása ellen, pl. Reznincek, E. von: IV (1901) Nr. 24. 189; Paul, Bruno: VII. (1904) Nr. 49. 388. Dohmen, Karin: Die Zulassung von Frauen zum Studium an Kunstakademien. Tübingen 1999. 4. skk. 33 Fackel Raum 1907. Nr. 225. 10-24. 34 Berger i. m. (26. j.) I 10. Scheffler, Karl: Die Frau und die Kunst. Berlin 1908. 12. 6 Hermann Obrist, a mücheni avantgárd körök egyik vezére. Létrehozta a Lehr- und Versuchtsatelier für angewandte und freie Kunst nevű iskolát. Franziska Gräfin zu Reventlow (1871-1918) az első között volt, aki a szabad szerelmet hirdette. A müncheni Ibsen Klub alapítója, a pánszexualitás kultuszfigurája. Idézi: Fritz, Helmut: Die erotische Rebellion. Das Leben der Franziska Gräfin zu Reventlow. Frankfurt 1980. 128. Reventlow nyilatkozata a Zürcher Diskußionenben jelent meg. II. (1899) Nr. 22. A lapot Oskar Panizza szerkesztette. Vö. Schröder, Hans Eggert: Fr. Gräfin zu Reventlow. In: Schwabing um die Jahrhundertwende. Ausstellungskatalog. Marbach 1978. 40 A Lex Heinze a müncheni akadémián 1900. július 9-én lépett életbe, és átmenetileg betiltotta a „szemérmetlen" műalkotások létrehozását. 41 Bauer i. m. (24. j.) 218. 42 Jürgen Kolbe idézi Th. Mann előadását, amelyet 1926-ban a müncheni Tonhalléban tartott. Kolbe, Jürgen: Heller Zauber. Thomas Mann in München 1894-1933. Berlin 1897. 336. ssk. Bayerischen Hauptstaatsarchiv in München (BayHSTA) Archivsign. 1911-1930. MK 14102.