Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Gellér Katalin: Zichy Mihály erotikus témájú művei / Erotic Subjects in Mihály Zichy's Work

GELLER KATALIN Zichy Mihály erotikus témájú művei Zichy Mihály, a cárok festője, saját bevallása szerint népszerűségét nemcsak a hivatalos ünnepségek megörökítésének, hanem erotikus rajzainak is köszönhette. Naplójában 1856-ban említ először erotikus rajzot (mellé írta a vevő nevét is), s később is többször előfordul a dessin grivois bejegyzés.

1 Zichy egyik pártfogója, a walesi herceg a vadászrajzok mellett erotikus témájú műveket is vásárolt tőle. A sandringhami kastély gyűjteményében ma is megtalálható Előtte és utána című rajza, melyen a 17. század óta kedvelt témát dolgozott fel.

2 Különböző korok kosztümjeibe rejtve és más helyszíneket választva Zichy a hivatalos ünnepségek, koronázások, követfogadások, vadászatok és bálok „másik oldalát", a cári udvari élet kritikáját is megfestette (Florenci tivornya, Orgia vagy Tivornya III. Henrik idejében). Egyidejűleg művelte a történeti kép mögé rejtett sikamlós anekdota kedvelt műfaját is, melynek egyik legkorábbi példája Richelieu és kedvese (1856 és 1873) című grafikája. A korabeli akadémikus festőkhöz hasonlóan az orientalista téma vagy erkölcsi példázat csupán ürügyül szolgált a szép női testek félig felöltözve vagy aktban való ábrázoláshoz; történeti jelenetei többsége erotikával fűszerezett zsánerkép (Raffaello és modellje). Erotikus témájú művei a cári udvari közegben születettek. A cári család, ahogy a 19. században más nagy uralkodócsaládok is, egyre polgáribb életmódot folytatott, a fárasztó reprezentáció után igyekeztek visszavonulni családi körbe, a fővárosi palotákból a kisebb vidéki kastélyokba. De még a példás családi életet élő II. Sándor is megengedett magának kisebb-nagyobb kalandokat. 1866-tól szeretőt tartott, akit felesége halála után elvett. Utóda, III. Sándor szigorú morál szerint élt (Zichy is utalt rá egyik levelében, hogy nem kedvelte az erotikus műveket). Fia, az 1896-ban trónra lépett II. Miklós házassága előtt nyílt viszonyt folytatott Matilda Kzsezsinszkaja balerinával. Bár később visszavonultan élt családjával Carszkoje Szelóban, erőtlensége miatt a morál teljes felbomlásáról beszéltek. Az udvar szabados életet vitt, egymást követték a bálok, a házasságtörés mindennapos eseménnyé vált." Zichy vadásznaplóiból kiderül, hogy a nagy udvari vadászatokat is számos kaland fűszerezte. Mivel az aktábrázolás és az erotikus téma a korban egyedül a történeti és antik tárgyú képeken jelenhetett meg, Zichy erotikáinak egy része, ennek megfelelően, „rokokó rajz" vagy mitologikus jelenet. 1850 körül készült Hinta című rajza például megszelídített, biedermeier változata Honoré Fragonard Hintájának. A Fekvő nőalak vagy az Olvasó nő című grafikája francia rokokó festményeket, például François Boucher ágyban fekvő, szerelmet ígérő figuráit idézik fel. Ebbe a körbe tartozik a Théophile Gautier novellájához (A marquise kiskutyája) készült illusztrációja is. A történeti zsánereken is fel-feltűnik a rokokó kor idézése {Egy Suzanne XV. Lajos idejéből, 1874). Zichy erotikus tartalmú rajzainak forrása, úgy gondolom, részben a 18. századi francia művészet volt, François Boucher, Jean-Honoré Fragonard, Charles Eisen munkái. Nagyapja híres zicsi könyvtárában számos 18. századi francia író műve megvolt, ahogy az orosz arisztokrácia könyvtáraiból sem hiányozhattak a gazdagon illusztrált francia könyvek. Zichy faunokat megjelenítő festményeket is készített, melyeken Arnold Böcklin inspirációja sem kizárt, de barátjával, Félicien Ropsszal való rokonsága bizonyos. Megfestette a nőrabló faunt (1874) és az enyelgő faunokat (1878). A Priapos szobrának megkoszorúzása kompozícióját tekintve szoros hasonlóságot mutat Felicien Rops műveivel, így Joséphin Péladan Curieuse című könyvének címlapjához készült rajzával (1886) és a Vieux faun (Hommage à Pan) című heliogravurejével. Erotikus téma esetén a mitológiai utalás elengedhetetlen voltát mutatja, hogy Modern szirén vagy Nana című festményét, amelyről a későbbiekben még szó lesz, műkereskedője kérésére, a kép bécsi kiállítása előtt kiegészítette két mitológiai tárgyú szárnyképpel, hogy a prostituált nőt ábrázoló festményből ne legyen botrány. Zichy 1885-ben, külön albumban jelentette meg erotikus művekként számon tartott akt rajzait.

4 A finomrajzú nőalakok mai szemmel inkább akadémikus stúdiumoknak tűnnek, mint erotikáknak. A Zichy-életmű mélyen gyökerező kettősségeit, ellentmondásait mutatja egyik vázlata az Autodafé című történeti kompozíciójához, melyen a női test erotikus vonzása - a drámai téma ellenére - erősebb, mint bármelyik aktrajzon. Kegyetlen kínzás és erotika összekapcsolása oly tökéletes, hogy De Sade márki könyvéhez készült illusztráció is lehetne, s Mednyánszky László kikötött férfiakat ábrázoló rajzaival való rokonsága sem kizárt.

1 Zichy számos, a „szerelem művészetét" bemutató rajzot is készített. Bevallása szerint körülbelül 160 darabot, de nem szorgalmazta kiadásukat, hisz félnie kellett a cenzúrától. Egyik, 1891-ben írt levelében panaszkodik, hogy a „művészek körétől elválasztva", csak II. Miklósnak szabad dolgoznia, s elvesztette a „graciózus és erotikus" rajzokkal szerzett korábbi népszerűségét.''Talán a népszerűség visszaszerzése is motiválta, hogy fényképeket kezdett készíttetni erotikáiról, s újakat is rajzolt. A következő évben negyvenöt erotikus rajzáról készült fénykép, melyeket Confession d'un enfant de fin de siècle címen szeretett volna kiadni.