Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - V. Venus-minták / Models of Venus - Granasztói Olga: Rubens és Van Dyck Mosonmagyaróváron / Rubens and Van Dyck at Mosonmagyaróvár

Az Apollodórosnál és Ovidiusnál is - egyes mozzanatait tekintve különbözőképpen - felbukkanó történet szerint Kallistó Artemis istennő kíséretéhez tartozott, ezért szüzességi fogadalom kötötte. Zeus azonban Artemis alakját felvéve elcsábította a szép leányt, aki állapotos lett. Artemis vagy a féltékeny Héra, vagy esetleg maga Zeus - haragjában medvévé változtatta a lányt, s a Nagymedve-csillagkép formájában az égboltra helyezte. Id. Marko Károly a történettel - mint valamennyi más, általa később felhasznált mitológiai történettel - vélhetőleg még Bécsben találkozott. E kompozíció konkrét előképéül egy Johann Ender (1793-1854) által 1815 táján készített Jupiter és Kallistó című kompozíció szolgálhatott, amellyel Markó a bécsi Franz Härter által 1815-ben megjelentetett Mythos alter Dichter in bildlichen Darstellungen című kiadványában találkozhatott, amely a 19. század első felében Bécsben több kiadást is megért.

1 A festmény érdekessége, hogy Kallistót igen merészen teljesen ruhátlanul ábrázolja, Artemis/Diana szokásos drapériájában látható, viszont Kallistó lágy formáihoz képest alakja vaskosabb, maszkulinabb. Szokatlan kompozíció Markótól, hogy az alakok teljes egészében kitöltik a képteret, noha a meglévő tájháttér magán viseli a művész kézjegyét. Az 1841-es festményhez készült tanulmányrajz

2 szinte a kompozíció egészét felvázolja. A vázlat vélhetőleg jóval a festmény előtt keletkezett, a művésznek talán még bécsi tartózkodása alatt. Erre enged következtetni egyrészt a művész többi, nagyjából a bécsi akadémiai tanulmányok időszakából származó női alaktanulmányaival, másrészt az Ender-féle előképpel való hasonlósága. H . Ü ID. MARKÓ KÁROLY DIANA ÉS KALLISTÓ DIANA AND CALLISTO 1841 Olaj, fa; 19 x 15 cm Jelezve j. L: C. Markó 1841 Magántulajdon IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Pogány 1957. 387. JEGYZETEK I NOTES 1 Vö.: Gonda Zsuzsa: A bécsi dioszkuroszok. Johann Nepomnk Ender és Thomas Ender művészi pályája. In: Johann Nepomuk Ender (1793-1854) és Thomas Ender (1793-1875) emlékkiállítása. A katalógust szerk. Papp Gábor György. MTA Művészeti Gyűjtemény. Bp. 2001. 14. Tanulmány a Diana és Kallisztó című festményhez, 1830-as évek. Papír, ceruza; 258 x 210 mm. J. n. Esztergomi Keresztény Múzeum ltsz.: 4238. Közölve: Markó Károly 1991. 39. V-35 A grafika érdekessége, hogy a középpontjában látható festmény Friedrich von Amerling (1803-1887) híres Álom című alkotásáról fennmaradt egyetlen ábrázolás. Amerling 1839ben a bécsi akadémia kiállításán három zsánerképpel szerepelt, amelyek közül főként az Alom keltett feltűnést. A legtöbb kritikus szimbolikus tartalmat vélt felfedezni a műben, de a nőalak fejénél álló Amor legtöbbjükben zavaró hatást keltett. A korabeli recenziók szerint „valóban költői ötlet a lélek belső tükrének feltárása és festményen való szerepeltetése". (Grabner i. m. 268.) H . O . ANDREAS GEIGER J. C. SCHOELLER BÉCSI JELENETEK VIENNESE SCENES 1850 KÖRÜL Színes rézkarc, papír; 212 x 261 mm Jelezve j. 1.: And. Geiger sc; b. L: Schoeller del Felirat f. k.: Wiener Scene No 27, 1. k.: Die Kunstausstellung in Wien / Amerlings „Traum" wird bewundert. Wien, im Bureau der Theaterzeitung, Rauhensteingasse No 926 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: G 85.15/8 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Theater-Zeitung XXXll. (1839) Nr. 110. melléklet; Grabner, Sabine: Das Leben des Friedrich von Amerling. In: Friedrich von Amerling. Ausstellungskatalog. Hrsg. Grabner, Sabine. Osterreichische Galerie Belvedere, Wien 2003. 268. R.