Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - IV. Töredékes jegyzetek a női testről / Fragmentary Documentation of the Female Body
SZÉKELY BERTALAN A VÁZOLÁS MÓDJA: NŐI / FÉRFI TEST THE METHOD OF SKETCHING: FEMALE MALE BODY 1879 KÖRÜL Papír vászonra kasírozva; 202 x 148 cm Budapest, Magyar Képzőművészeti Egyetem, ltsz.: 1540/18 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Végh Endre: Festészeti Bonctan. A. Székely Bertalan Történelmi festő és tanár előadásai nyomán. Bp. 1892 s ; Keleti 1879. 6. A tábla Székely Bertalan 1875-1897-ig tartott Festészeti bonctan című előadásaihoz készült, feltehetően 1879 körül. A női test rajzolásáról a következőket jegyezte fel: „Hasznosnak mutatkozott az anatómiai előadások folyamán testet, vázolt alakokat, kezeket sok minden állásba, kézgruppokat a táblára [...] fehér tehénfülszőr ecsettel felvázolni. Egy-egy testet torsót - kart, lábat adott tengelyek körül forgattatni a tanítványok által; legczélszerübb volna az alak tanítására nézve schemákat falitáblák által készíteni melyek utánarajzolandók; jövőre a fejmodell 2 hétig üljön - hogy kész fejek állíttathassanak ki". (Vö. MTA Ms 5006/18. fol. 62, 64, 79.) Tanítványai valóban utána rajzolták: számos másolat maradt fenn, például Kiss Lajos szabadkézi albuma (1884, kat. IV-19) és Ruby Miroszláv, illetve Végh Endre (1887-1892) több kiadást megért publikációja. A jelen ábra Kiss Lajosnál értelmezés nélkül, Végh Endre kiadványában A vázolás módja: női I férfi test címfí fejezetnél szerepel. / . G Y . • J h • m IV-19 Kiss LAJOS Az EMBERBONCTAN. RAJZALBUM KISS LAJOS I. ÉVES MŰVÉSZETI HALLGATÓ 1884. ÉV FOLYAMÁN KÉSZÍTETT ÁBRÁIVAL ANATOMY. ALBUM WITH DRAWINGS MADE BY LAJOS KISS, A FIRST YEAR ART STUDENT IN 1884 Tus, tempera, papír; 583 x 440 mm, lapokon Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, ltsz.: 41 953 Kiss Lajos harmincöt ábrája pontos másolata a Székely Bertalan által készített szemléltető tábláknak (kat. IV-18), amelyek között még nem szerepeltek Székelynek az emberi mozgástanulmányai alapján készített táblái. A mű mellékleteként került leltárba Rapos József Az embertan vázlata. Az alapneveléstanhoz alkalmazott fölosztás szerént (1869). Rapos az embert testére és lelkére osztja föl. A testi tényezők közé sorolja a tápláló erejét (lélegzés, emésztés, elválasztás), közlő erejét (érzékszervek, gerinc, agy, beszéd szervei), mozdító erejét (bőr, izom, hús etc.); a lelkiek közé értő erejét (ismer, gondol, emlékezik), érző erejét (vagyis kedély, rokonszenvez, ellenszenvez, ösztönöz) és akaró erejét, vagyis az ént (szándékol, határoz, cselekszik). Ezeket további alpontokban fejti ki. A bonctani album és a nyomtatott melléklet feltehetően együtt szerepelt Székely Bertalan képzési programjában. / . G y . IV-20 ISMERETLEN MESTER BORSOS JÓZSEF - DOCTOR ALBERT FÉNYKÉPE UTÁN B-A ÁGNES AZ ELSŐ MŰTÉT UTÁN ÁGNES B-A AFTER HER FIRST SURGERY Litográfia; 265 X 195 mm Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, ltsz.: 73.15. 1839-től a dagerrotípián hamar megjelentek az orvosi témák, de kevéssé váltak publikussá. Az orvostudomány dagerrotíp portrékat is használt a patologikus betegségek tanulmányozásához és dokumentálására. Ehhez a beteget a műtét előtti és utáni állapotában fényképezték le IV-21 BORSOS JÓZSEF - DOCTOR ALBERT B-A ÁGNES A MÁSODIK MŰTÉT UTÁN ÁGNES B-A AFTER HER SECOND SURGERY Fénykép, albumin; 105 X 150 mm Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, ltsz.: 73.17.6 polgári ruhában a fényképész műtermében. Ezeket a dagerrotípiákat használták előképként a rajzolók és litográfusok a könyvek, a sajtó számára készülő illusztrációk készítéséhez. Az orvosi illusztrációk bizonyos típusait nagyon hosszú ideig a fényképek alapján átrajzoltatták. A művészek kiszűrték a képi látványból azt, ami zavaró volt, ezáltal a naturális orvosi fénykép kiváltotta sokk elkerülhetővé vált. 1856-ban Simonyi Antal pesti fényképész -
