Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

LÖTZ KÁROLY LEGYEZŐTERV: KORNÉLIA MINT BAJADÉR SKETCH FOR A FAN: KORNÉLIA AS A BAYADERE 1890-ES ÉVEK Tempera, papír; 153 x 320 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-409 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lötz Károly rajzai 1933. kat. 238. (Bajadér); Bakó 1994. 88. A vázlat egyike azoknak a legyezőterveknek, amelyeket Lötz Károly nevelt leánya, Kornélia számára készített (vö. kat.VII-38-39). Ezen a ter­ven pihenő bajádért láthatunk, akinek arca Lötz Kornéliáéhoz hasonlít. A hanyag tartásban, tétle­nül többé-kevésbé kitárulkozva fekvő vagy üldö­gélő keleti nő alakja gyakran felbukkan a 19. szá­zadi festészetben, például Delacroix Algíri nők cí­mű képén (Musée du Louvre, Párizs). A bajadér ugyan indiai táncosnő, Delacroix képének sze­replői pedig algériaiak, de a 19. századi európai­ak szemében gyakran összemosódott a Közel- és a Távol-Kelet, és lakosaikat hasonló sztereotípiák szerint ábrázolták. Ezek közé tartozott a tétlen­ség és a kényelemszeretet is, valamint a kacérság, amelyek a pihenő keleti hölgyek ábrázolásait jel­lemzik. A keleties enteriőr, amelybe Lötz a bajá­dért helyezte, leginkább a kor európai, orientali­záló szobabelsőire emlékeztet, amelyeket telezsú­foltak szőnyegekkel, párnákkal és kisebb búto­rokkal. V. N . Gulácsy rajzán a teljes pompájában bemutatott, erőteljes körvonalakkal megrajzolt nőalak mel­lett nevetséges, apró figurát láthatunk: a torzítás ezúttal nem a női testet érinti, hanem a vágya­kozva őt bámuló törpe maga torzszülött. A Don Juan kertjéhez (kat. VIII-35) hasonlóan a feltáru­ló meztelen női test egyszerre többfajta jelentést hordoz: rajzi megjelenítésének köszönhetően láthatjuk, hogy ép, egész és tiszta, de éppen meztelensége folytán kiszolgáltatott, ugyanakkor romlott és csábító. Azzá teszi a várakozóan mo­solygó Pliweck herceg, aki testi adottságai foly­tán is reménytelenül kiszolgáltatott. A további rétegek felfejtésében segítségünkre lehetne az a történet, amelyről a rajz a címét kapta, ezzel kapcsolatban azonban a Gulácsy-irodalomban nem található adat. A két figura viszonyrendsze­re egyébként enélkül is meglehetősen komplex, az érzelmek, szenvedélyek és vágyak legkülön­bözőbb minőségei nyernek kifejezést benne. Eny­nyire pontos és intenzív megfogalmazás vélhető­leg csakis személyes tapasztalatok nyomán jöhet létre. H . O . 1-31 GULÁCSY LAJOS PLIWECK HERCEG ÉS A CSÁBÍTÓ SZÉPEK PRINCE PLIWECK AND THE SEDUCTIVE BEAUTIES 1910 KÖRÜL Ceruza, papír; 155 x 82 mm Jelezve b. 1.: Gulácsy Első Magyar Látványtár Gyűjteménye IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szíj 1979. kat. 44. R.; Szabadi 1983. 145. R. 122; Gulácsy Lajos emlékkiál­lítás (1882-1932). Rend. Szíj Béla. Szekszárd 1986. kat. 6. R; Patnted Dreams 2003. kat. 23; Megfestett ál­mok 2004. kat. 23. R.

Next

/
Thumbnails
Contents