Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

Szürkéskék, derengő égbolt előtt, a levegőben mellső lábain szárnyakkal ábrázolt - ágaskodó lovon vörös köpenyes ifjú ül. Karjaival a nádasból felé libbenő nőalak felé nyúl. A fiatal nő ágyékát fátyol fedi, felsőteste mezítelen, karjai a férfi felé ölelésre nyúlnak, egymásra tekintenek. Az előtérben jobbra, a bokrok közt ágyékkötőben ifjú alszik, fejét lantján nyugtatja, kezében rózsákat tart. Ipolyi Arnold Magyar Mythologiayà (Pest 1854. 91.) szerint a Délibáb a Puszta és a Tenger leánya, kinek kegyére a Nap és a Felleg áhítoznak. A lány képében megjelenő Délibáb a Napot választja, így „ők" lesznek a festmény főszereplői, míg a Szél bánatában álomba merül. A lovon ülő Napot megtestesítő - férfi fejét magába a napkorongba komponálta a festő. A Szél „szerepét játszó" ifjú homályban marad. A délibáb-metafora jelentése mely szerint a kifejezés a realitásoktól való elszakadás „megtestesítője" - tetten érhető a képen, akárcsak az optikai jelenség. Than Mór e képét a párizsi Salon tárlatára szánta, ahol feltűnést keltett vele, majd 1868-ban Münchenben is kiállította. L . M . THAN MÓR A NAP SZERELME A DÉLIBÁBBAL THE SUN'S LOVE WITH THE MIRAGE 1866 Olaj, vászon; 148 x 158 cm. A felső széle ívelt Jelezve k. 1.: Than Mór 1866 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2778 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Kunstchronik 1868. 85; Wilhelmb Gizella: Than Mór. Bp. 1944. 36; Széphelyi F. György: Mitológiai témák. In: Művészet Magyarországon 1981. 78. és uo. 329. kat. 214. (Széphelyi F. György); Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór. Bp. 1982. 91. R. 62. A festményt a szakirodalom az 1880-as évekre datálja. Annyi bizonyos, hogy a festőt 1880 körül foglalkoztatta a női aktok dekoratív csoportba rendezésének problémája. Fennmaradt egy vázlatlap, amelynek egyik oldalán lovak csoportja látható, amelyet valószínűleg a Ménes című, 1880ban festett képhez rajzolt Fotz, másik oldalán pedig fürdőző nőket ábrázoló kompozíciós vázlatok (MNG ltsz.: 1905-444). Ezeknek egyike sem feleltethető meg pontosan a Fürdő után címen ismert festménynek, de némi hasonlóság felfedezhető: a lap közepén látható vázlaton az egyik nő háttal áll, egy másik pedig feléje fordulva ül, és egyik kezét felhúzott lábán tartja. Egy újsághír szerint Lötz 1879-ben egy Fürdőző nymphák című festményen dolgozott.

1 A két világháború közötti kiállításokon szerepelt a Fürdő utáninak két változata. Az egyik mű Nemes Marcell, a másik Ruszt József tulajdonában volt.

2 Ezeken a képeken a három nő mindegyike a háttérbe néz, mintha valamit vagy valakit fürkésznének, míg a Nemzeti Galéria képén a fekvő nők arca szemből látható. Az utóbbi esetben a nők (akik itt négyen vannak) zárt csoportot alkotnak, csak egymásra figyelnek. Ezt a zártságot erősíti a hátteret lezáró kőfal, amely a változatokról hiányzik. Ybl Ervin monográfiája a két változatot előzetes vázlatnak tartja. A Nemzeti Galériában őrzött mű festésmódja valóban kevésbé laza, és zártabb kompozíciója miatt is inkább kelti a befejezettség hatását, mint a két másik kép. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az utóbbiak mindenképpen a MNG-beli kép előzetes vázlatai, hiszen a vázlatok, változatok és a „befejezett művek" elkülönítése Lötz ceuvre-jében igencsak problematikus. A meztelen, fürdőző nők ábrázolása a reneszánsz óta gyakori a festészetben, de általában valamilyen bibliai vagy mitológiai történet keretében (Zsuzsanna és a vének, Diana és Aktaión). A téma a 18. században kezdett önállósulni, a 19. században pedig különösen elterjedt. Ebben bizonyára szerepet játszott, hogy alkalmat adott 11

1-24 LÖTZ KÁROLY FÜRDŐ LEÁNYOK / FÜRDŐ UTÁN GIRLS BATHING / AFTER BATHING 1880 KÖRÜL Olaj, vászon; 128 x 99 cm Jelezve j. 1.: Lötz K. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: FK 2876 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lötz Károly 1905. kat. 23. {Fürdő leányok); Malonyay 1914. R. 114. után; Akt-kiállítás 1925. kat. 263; Akt-kiállítás albuma 1925. R. 31. (Fürdő nők); Gerö 1925. R. 381; Kezdi Kovács László: A Műcsarnok kiállításai. In: OMKT Évkönyve 1928. R. 54. (Fürdés után); N. n.: A Mester és a Modell. Lantos Magazin I. (1929) ápr. 1. 26. R. 28; Budapest Székesfőváros Képtárának katalógusa. Bp. 1934. kat. 309; Ybl 1938. 432; Rabinovszky Máriusz: Haladó hagyományok a magyar festészetben. Megjegyzések a Fővárosi Képtár állandó kiállításához. Szabad Művészet IV. (1950) 198. (Fürdő után); Lötz Károly 1954. kat. 94. (Fürdő nők); Ybl 1981. 65. R; Szabadi Judit: A társasági festészet. In: Historizmus 1993. 196; Bakó 1994. 17, 72. R. 73.