Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Xantus János levelei Észak-Amerikából. Közli Prépost István. Pest 1858; Xántus János: A közoktatásügyi miniszter megbízásából 1869/70-ben Kelet-Ázsiában országos költségen gyűjtött s a M. N. Múzeumban ideiglenesen kiállított népismei tárgyak leíró sorozata. Pest 1871; Sándor István: Xántus János. Bp. 1970. tésében óriási tapasztalatokkal rendelkezett már. Mindenütt megfigyelte a helybeliek szokásait, életmódjukat, használati tárgyaikat és áruikat, és lehetőleg vásárolt mindabból, amit a tárgyak közül jellegzetesnek vagy mintaszerűnek vélt. ÉszakBorneóban módja volt egy hagyományos, majdnem érintetlen törzsi társadalom tagjainak (a dajákoknak) tevékenységét, életmódját mind naplóval, mind rajzokkal, mind pedig összegyűjtött tárgyakkal sokoldalúan dokumentálni; ez a gyűjtése máig méltán híres és példaértékű a tudományban - Xántus János így vált a „népisme", azaz a néprajz, közelebbről a tárgyi néprajz tudományának megalapítójává. Gyűjtőmunkájának eredményeképpen több mint százezer darabbal gyarapodtak a természettudományi gyűjtemények, és haza került csaknem kétezer-hétszáz darab „népismei tárgy" az említett területekről. Utóbbiakat hamarosan, 1871-ben katalógussal kísért - kiállításon mutatta be a Nemzeti Múzeumban. Ennek az anyagnak a gazdagsága miatt szerveztek külön Néprajzi Osztályt (a Néprajzi Múzeum elődjét) a Nemzeti Múzeumban. Az osztály őrének Xántus Jánost nevezték ki - és egészen 1893-ig ő állt az osztály élén. Rómer Flórissal együtt gyűjtötte össze azt a gazdag magyar népművészeti és néprajzi anyagot, amelyet 1873-ban a bécsi világkiállításon mutattak be, és amely megalapozta mind a Néprajzi Múzeum, mind az Iparművészeti Múzeum magyar gyűjteményét. Elnöke volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, alelnöke a Földrajzi Társaságnak. írásai magyar, angol, spanyol, német és latin nyelven jelentek meg. - Kari May róla mintázta Old Shatterhand alakját. Budapesten halt meg 1894. december 13-án. János Xántus MÁRIA FERENCZY A lawyer, naturalist, diplomat, world traveller, ethnographer, and art collector, János Xántus (b. Csokonya, Somogy County, Hungary, 1825; d. Budapest, 1894) pursued a great variety of occupations during the course of his adventurous life. His natural history and ethnography collections are of international significance. Karl May based the character of Old Shatterhand on him. Then a young lawyer, he joined the Hungarian uprising against Austria in 1848, and, as a punishment, was, in 1849, forcibly conscripted into the Austrian army as a private soldier. He managed to escape and reach London, before sailing to America in 1852. Among other things, he was a draughtsman in the team that surveyed the route of a railway to the Pacific, a United States consul in Mexico and the director of a marine research station. He took notes on the regions he visited and studied the way of life of the Indian tribes. He conducted research into national history for the Smithsonian Institution and sent a considerable collection of material to the Hungarian National Museum. His letters to his family appeared in book form and in periodicals. He published writings in Hungarian, English, Spanish, German, and Latin. On the basis of his publications, he was elected a corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences. In 1864, he returned to Hungary, and from 1866 until 1869 was the director of the zoo in Pest. In 1869, he travelled to the Far East as a member of a joint Austrian and Hungarian expedition (whose aims were mainly commercial). Baron József Eötvös, Hungary's minister for cultural matters, commissioned him to conduct scientific research there, and to collect material, allotting him the necessary funds for these purposes. After visiting Egypt, Ceylon (today: Sri Lanka), Singapore, Siam (today Thailand), French Indo-China (the part that is today southern Vietnam), Hong Kong, and the Chinese ports, he toured Japan, before continuing the trip alone in the Netherlands East Indies (today: Indonesia), in Java and Borneo. Besides assembling natural history collections, he studied the customs, lifestyle, artefacts, and commodities of the native peoples there, and purchased artefacts wherever possible. In Northern Borneo, he managed to document the activities and manner of living of a traditional, still almost intact, tribal society (the Dayaks) by means of a journal, drawings and collected artefacts. This collection of artefacts is both famous and exemplary, since it helped lay the foundations of ethnography as a scientific discipline. Together with the Hungarian ethnographic material gathered with Flóris Rómer for the Vienna World Exposition of 1873, this collection formed the core on which the Ethnographical Department of the Hungarian National Museum was based. Xántus was the director of this museum (from which today's Museum of Ethnography sprang) up to 1893. At the time of Xántus's expedition to the East, photographers were already active in several large cities there to satisfy the demands of the increasingly numerous visitors: they took sets of pictures of local sights and landscapes for these visitors to choose from. János Xántus also supplemented his observations and purchases with such photographs, as well with his own drawings. In what follows, we present selected pages of his travel journal for Borneo, along with drawings, plus a few typical photographs collected in the port towns.