Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - II. Venus Anatomica / Venus Anatomica - Horányi Ildikó: A női test az anatómiai ábrázolások tükrében / The Female Body in the Eight of Anatomical Representations

származó művészanatómia. Tellyesniczky helyettesként 1909-1929-ig állt az akkor már az Anatómiai tanszéktől elvált Tájanatómiai és Szövettani Tanszék élén. Magyarországon az első állami irányítású művészképző csak 1871-ben alakult meg Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven, s bár voltak próbálkozások egy festőakadémia felállítására, a később létrehozott Mesteriskola (1880) ezeknek az igényeknek nem tudott eleget tenni. Csupán 1908-ban, az eddigi intézmények egyesítésével (de széttagoltságának megőrzésével) jött létre az országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola. Már a Mintarajztanoda akadémikus példákat követő tanrendjében szerepel a bonctan tanítása, mint kötelező elem, de mivel a művészanatómia művelésének hazánkban hagyományai nem voltak, ezért jószerével csak a században divatos francia és - a helyzetünkből adódóan - német szakmunkákra támaszkodhatott az oktatás. A Képzőművészeti Egyetem könyvtára szép számmal őrizte meg azokat az anatómiai munkákat, amelyek még a 19. század utolsó évtizedeiben gyűltek össze, s amelyek a gyűjtési szempontok sokrétűségéről tanúskodnak. Az oktatás kései megindulásából adódóan a 19. század előtt megjelent művészanatómiákat hiába is keressük, például a híresebbek közül: Albinus: The anatomy of painting, new edition of six tables of Albinus, with an introduction giving a short view of picturesque anatomy. London 1769. (ez Albinus néhány anatómiai táblájának kifejezetten a művészek számára készült kiadása), Jacques Gamelin: Nouveau recueil dostéologie et de myologie... Toulouse 1779. stb., mint ahogy azok - kevés kivételtől eltekintve - más hazai közkönyvtárakban sem lelhetők fel. Összességében elmondható, hogy mind a hazai orvosképzés, mind a művészképzés anatómiai oktatása terén magyar nyelvű szakmunkák legfeljebb csak fordításként játszottak szerepet, s a viszonylag későn szerveződő intézményi rendszerek irányultságából és a nyelvi kötődésből kifolyólag egyértelműen előbb a latin, majd később a német (s kevéske francia) nyelvű anatómiai munkák domináltak. S bár a padovai iskolázottságit, magyar Jeszenszky János (Jessenius) (1566-1621), aki a Wittenbergi Egyetem anatómiai és sebészi tanszékének professzoraként (1594) az emberbonctant az orvostudomány alapjának tekintette, s a protestáns egyetemi gyakorlatban meghonosította a nyilvános boncolást (nevéhez fűződik az első prágai nyilvános emberboncolás elvégzése is: 1600.), azon kevés orvostudorunk közé tartozik, aki számos új és eredeti megállapítást tett az anatómiai kutatások tekintetében, az anatómia művelése terén nem dicsekedhetünk nagy hagyományokkal. JEGYZETEK Lampé László: A szülészet-nőgyógyászat története. 1-IV. Debrecen 1982. II. 125. Estienne, Charles: De dissectione partium corporis humani... Parisiis 1545. III. 4L A boncolás gyakorlatának középkori előzményeiről, gondolati hátteréről illetve a Vesalius előtti idők anatómiájáról Id.: Castan, Philippe: Naissance médiévale de la dissection anatomique. Montpellier 1985; Huard, Pierre - Grmek, Mirko Dra en: Mille ans de chirurgie en Occident V-XV siècles. Paris 1966; Huard, Pierre: Léonard de Vinci. Dessins anatomiques. Paris 1968; Antalóczy Zoltán: Tudomány és művészet. Leonardo da Vinci anatómiai rajzai. Bp. 1989. 4 Andreas Vesalius Bruxellensis: De humani corporis Fabrica. Bevezetés és kommentárok: Szentágothai János, Tímár László, Szántó Tibor. Bp. 1968; Huard, Pierre - Imbault-Huart, Marie-José: André Vésale. Iconographie anatomique. Paris 1980. Herrlinger, Robert: Geschichte der medizinischen Abbildung. I. Von der Antike bis um 1600. München 1967; Carstensen, Gert - Schadewaldt, Hans - Vogt, Paul: Die Chirurgie in der Kunst. Düsseldorf 1983. Ryff, Gualtherus Hermenius: Das ist des Menschen (oder dein Selbst) Warhaff tige Beschreibung oder Anatomi... [Strassburg] 1541. d'Aubigné, Agrippa: Stanzák. I V. 57-64. 1570. (részlet) b Wolf-Heidegger, G. - Cetto, Anna Maria: Die anatomische Sektion in bildlicher Darstellung. Basel-New York 1967. 9 Dankmeijer, J.: Petit histoire de Vanatomie de Leyde. Leyden 1957. 10 Berengario da Carpi: Commentaria cum amplissimus additionibus super anatómia Mundini. Bononiae 1521. MacKinney, Loren: Medical illustrations in medieval manuscripts. London 1965. Laqueur 2002. (Making Sex. Body and Gender from the Greeks to Freud. Cambridge, Massachusetts & London 1990.) - A női nem kultúrtörténeti bemutatásának máig legalapvetőbb munkája: Ploss, Heinrich: Das Weib in der Natur- und Völkerkunde. I—

II. Leipzig 1897. 1 Singer, Charles: A short history of anatomy from the Greeks to Harvey. The evolution of anatomy. New York 1957; Broomhall, Susan: Rabelais, the Pursuit of Knowledge, and Early Modern Gynaecology. Limina 1998. 4. 24-34. 1 Huard, Pierre - Imbault-Huart, Marie-José: André Vésale. Iconographie anatomique. Paris 1980. 164. 5 Putscher, Marielene: Geschichte der medizinischen Abbildung von 1600 bis zur Gegenwart. München 1972. 16 Perino del Viga (1501-1547) festő 1527-ben készített Istenek szerelmei című sorozatáról van szó, melyről Jacopo Caraglio (1500-1565) készített metszeteket. (Kat. 1-5-19) Az Estienne-nél szereplő női anatómiai figurák átveszik az erősen erotikus jellegű képek beállításait, a környezetet, ezzel erősen közelítenek az erotico macabre stílusú képek atmoszférájához. '' Huard, Pierre - Grmek, Mirko Dra en: La chirurgie moderne. Ses débuts en Occident XVI-XV1I-XVI1Ï' siècles. Pans 1968. Ii! La ceroplastica nella scienza e nell'arte. Atti del i congresso internazionale Firenze, 3-7 giugno 1975. I-II. Firenze 1977; Encyclopaedia Anatomica. A Complete Collection of Anatomical Waxes Vollständige. With contributions by Düring, Monika v. - Did i Huberman, Georges - Poggesi, Martha. Köln-London-Madrid-New York-Paris-Tokyo 1999. Goethe, Johann Wolfgang: Wilhelm Meister vándorévei. Ford. Tandori Dezső. Bp. 1983. 352-364. - Goethe 1807-ben kezdte írni ezt a művét, s meg-megszakítva munkáját csak 1829-ben fejezte be. Wyklicky, Helmut: Das Josephinum. Biographie eines Hauses. Wien-München 1985. Kádár, Zoltán: Zu den kunstgeschichtlichen Vorbildern der klassizisischen Anatómia Plastica. In: Acta Congressus Internationalis XXIV. Históriáé Artis Medicináé. 25-31. Augusti 1974. Budapestini. Bp. 1976. 951-954. Speert, Harold: Histoire illustrée de la gynécologie et de l'obstétrique. Paris 1973; Zglinicki, Friedrich von: Geburt. Eine Kulturgeschichte in Bildern. Braunschweig 1983. Delaunay, Paul: La vie médicale aux XVI', XVII' et XVIII

e siècles. Paris 1935. "

4 Albinus: Tabulae sceleti et musculorum hominis. Leidae 1747. és Tabulae ossium humanorum. Leidae 1753. (Johannes Wandelaar rajzai után.) ' Schadewaldt, Hans - Binet, Léon - Maillant, Charles Veith, Ilza: Kunst und Medicin. Köln 1977. [ft Goethe i. m. (19. j.) 354-355. Nagy segítséget jelentettek számunkra azok a kiállításelőzmények, amelyek az emberi testet és a testtel összefüggő kultúrtörténeti, orvostörténeti és szellemtörténeti ismereteket állították középpontba, vizsgálva azok képzőművészeti vetületeit. Pl.: Les siècles d'or de la médecine Padoue XV-XVIIL siècles. Exposition, Paris, Jardin des Plantes, 24 mai - 18 décembre 1989. Milano 1989; Arts et sciences 1993; Kemp-Wallace 2000. S Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. 17701935. Bp. 1936; Hőgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. ' Ringelhann Béla - Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának Markhót Ferencnek működéséről. Orvostörténeti Közlemények XXVII. (1963) 129-138; Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Bp. 1937. ° Az 1807/8-1809/10-es és az 1835/36-os tanévben kötelező még: Mayer, Johann Christoph Andreas: Praktische Anleitung zur Zergliederung, az 1809/10-es évben: Hildenbrandt, Georg Friedrich: Lehrbuch der Anatomie des Menschen. Braunschweig 1789-1792, 18 10/1-ben: Wiedemann, Christian Rudolph Wilhelm: Handbuch der Anatomie. Braunschweig 1796.