Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - I. A humanista akt / The Humanist Nude

Dinnert a mesterséget Münchenben tanulta, a Franz Xaver Schwanthaler - Ludwig Schwanthaler szobrászművész unokatestvére által vezetett kőfaragó műhelyben. Egyes források szerint a Bavaria-szobron együtt dolgozott mesterével, illetve Schwanthaler mintája nyomán faragta a müncheni nagy diadalív reliefjeit. 1850-ben tért vissza Pestre. 1854-ben Haeuffler Buda-pesti útmutatójában a jeles mesterek névsorában szerepel, de alkotásairól nem történik említés. Tevékenységéről, műveiről igen kevés adat áll rendelkezésre. Flora (Tavasz) című szobrát - a felirat szerint - 1860-ban faragta. A témaválasztás, a nőalak ábrázolása, kontraposztja, fejének és öltözetének megmintázása görög-római klasszikusok ismeretét feltételezi. Restaurátori vélemény szerint a szobor jobb vállán applikált lepke volt, ez indokolja a fej erőteljes jobbrafordulását. Szintén a felirat része a MINTA kifejezés is: talán épületplasztikához készült, esetleg a négy évszakot megszemélyesítő tervezett sorozat első darabja lehet - erre utalnak a tavaszi hónap csillagképei a talapzat 3 oldalán: Kos, Bika, Ikrek is. Dinnert 1868-ban egy Nyár elnevezésű érc(bronz-) szobrot is mintázott. Bár Dinnert 1859-től tagja a Képzőművészeti Társulatnak, műve kiállítási szerepléséről nincs információnk. Mivel tudomásunk szerint Dinnert Münchenen kívül másutt tanulmányúton nem járt, és csak a Schwanthalerrel való munkakapcsolata ismeretes, feltehető, hogy a Flora előképét Schwanthaler művei között kereshetjük. Szandálos Venusa (Venus mit der Sandale) egyes részleteivel - test- és fejtartás, öltözet megmunkálása - inspirálhatta Dinnertet, de talán az 1830-ban megnyitott müncheni Glypothek antik szobrai (Psyché) is hatottak munkájára. S z . G .