Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - I. A humanista akt / The Humanist Nude
A női akt az ideák köntösében A 16. század utolsó harmadának reprezentatív műalkotása, mély a magyarországi török háborúkat kívánta összefoglalni Martin Schrott: Wappenbuch des Heil. Röm. Reichs und allgemeiner Christenheit in Europa című munkája 1582ben jelent meg Münchenben, ennek egyik fametszete Johann Nel kompozíciója. Az allegória a lehető legegyértelműbb, középpontjában a koronás nőalakként ábrázolt, megbilincselt és láncra vert Hungária, akit törökök kínoznak. Levágott karjain kutyák marakodnak. A törökellenes harcok hősei jobboldalt fekszenek: a Csele-patakba fulladt II. Lajos király, I. Mátyás király, II. Ulászló király, Hunyadi János, Bakics Pál, Zrínyi Miklós és Thury György. Az egyes csoportokhoz egy-egy értelmező latin vers tartozik. A kompozíció bal oldalán páncélos német lovagok sietnek Hungária segítségére. Ellentétben a csataképekkel és eseményábrázolásokkal ez a kompozíció allegorikus formában dolgozta föl a törökellenes harcok tragédiáját, Magyarország védtelenségét, s egyben arra buzdított - német területen -, hogy nyújtsanak segítséget e küzdelemben. A kompozíció szimbolikus ereje oly nagy volt, hogy századokkal később is mintaként használták, még a Trianon utáni Magyarország helyzetére is alkalmazva. B . B 1-15 JOHANN NEL GERMANIA A TÖRÖKTŐL SANYARGATOTT HUNGÁRIA SEGÍTSÉGÉRE SIET GERMANIA COMING TÓ THE AID OE HUNGÁRIA OPPRESSED RY THE TURKS 1.S82 Fametszet, papír; 298 x 273 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 8045 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Bp. 1986. 18-21; Sinkó Katalin: A megsértett Hungária. Néprajzi Értesítő LXXVII. (1995) 267-282; Imre Mihály: „Magyarország panasza". A Querela Hungariae-toposz a 16-17. század irodalmában. Debrecen 1995. A szelence - porcelánplasztika: éjjeliedényen ülő nőalak sárga alapon színes virágos ruhában, fehér főkötőben. Bal karjával keblén vonja össze ruháját, jóbb kezével ülepe fölé húzza szoknyája szegélyét, amely alatt kék virággal díszített fehér éjjeliedény látható. Az intim témát a rokokó pikáns kecsességével ábrázolta feltehetően J. J. Kaendler. Előképe minden bizonnyal egy Chantilly-ban, 1 740 körül készült szelence lehetett. A szelence forgópántos porcelánfedéllel nyitható. A fedél porcelánanyaga fehérebb a szelencetest anyagánál, festése más kéz munkája. Az ovális szelencefedél külső lapján elszórtan színesen festett virágcsokrok, belső oldalán színesen festett fabula-jelenet - La Fontaine meséje nyomán: a kakas és a tyúk a görényt vádolja a törvényszéken, a törvényt a mesejelenten parókát viselő kutya képviseli, mellette kalapos, botra támaszkodó, magas támlájú széken ülő, a panaszosokat figyelő foltos eb. A szelence - festésében és méretében kissé eltérő - analógiáját egy New York-i magángyűjtemény őrzi. (Beaucamp-Markowsky, Barbara: Porzellandosen des 18. Jahrhunderts. München 1985. 229. kat. 182. Az előképnek tekinthető francia szelence - amely a brüsszeli Musée Royaux d'Art et d'Histoire gyűjteményében van, ltsz.: SY. 183. - publikációja: uo. 461. kat. 400.) B . G . 1-16 JOHANN JOACHIM KAENDLER (?): SZELENCE ÉJJELIEDÉNYEN ÜLŐ NŐALAKKAL CASKET - FEMALE FIGURE SITTING ON A CHAMBER POT MEISSEN, 1745 KÖRÜL Porcelán, máz fölött színesen - barnával, vörössel, rózsaszínnel, sárgával, zölddel kékkel és lilával - festett, tűzaranyozott vörösréz montírozással; magassága: 8,8 cm, szélessége: 5,5 cm, mélysége: 6,2 cm Jelzés n. Budapest, Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 5872 IRODALOM - BIBLIOGRAPHE: Mihalik József - Csányi Károly: A Gerhardt-féle gyűjtemény. Magyar Iparművészet XIII. (1910) 181-211; Sammlung des Königl. Ungar. Hofrats Gustav von Gerhardt, Budapest Versteigerung. Rudolph Lepke's KunstAuctions-Haus. 1. Kunstgewerbe. Berlin 1911. 50. kat. 269. R. 39. tábla; N. n.: A Gerhardt-gyüjtemény aukciója Berlinben. Magyar Iparművészet XIV. (1911) 567-368; Ács Piroska: Szelencék titkai. Bp. 1994. 62. R. 78. kép