Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Linda Nochlin: Erotika és nőábrázolás a 19. században / Eroticism and Female Imagery in 19th-century Art

egy lépést a helyes irányba. Sylvia Sleigh A támaszkodó Philip Golub című képén igen szellemesen úgy fordította meg a hagyományos művész és modellje motívumát, hogy egy le-leragadó szemhéjú háremfiút festett meg, aki az ol­dalára támaszkodva a tükörből tekint a festőnő őrködő, álló alakja felé. (7-8. kép) Miriam Schapiro pedig Női ház (Los Angeles, 1972-73) című képén egy férfiakttal meg egy banán-csendélettel rendezte be a művész minia­tűr műtermét. Elkerülhetetlen lesz az érzéki ábrázolás birodalmában bekövetkező radikális változás, ugyanis a nőknek mind a művészet, mind a szexualitás terén is egyre növekszik az erejük. Egyre több női rendező lép színre, emiatt a film is rákényszerül majd, hogy az erotika közhelyeit életközelibb és kevésbé egyoldalú szexuális ábrázolássá fogalmazza át. Ám ez egyelőre még a jövő zenéje. Erica Jong egy mondatát kölcsönvéve, amit Fruits and Vegetables (Gyü­mölcs és zöldség) című verseskötetéből idézek, amely már önmagában is az új idők új szeleit jelzi gyümölcs-ábrázo­lásának frissességével: „A banánról szóló vers még várat magára." 7 FORDÍTOTTA KOVÁCS BRIGITTA JEGYZETEK Eredeti megjelenés: Nochlin 1972. ' Az utóbbi idők irodalmából máris két figyelem­reméltó kivétel juthat az eszünkbe: Studies in Erotic Art, amely az Indiana Egyetem szexológiai kutatóin­tézetének támogatásával született meg. Szerk. Bowie, Theodore és Christenson, Cornelia V. Ebben Bowie saját cikkein kívül Otto J. Brendel, Paul H. Gebhard, Robert Rosenblum és Leo Steinberg írásai olvashatók. Ld. még Donald Posner igen tanulságos és meggyőző cikkét Caravaggio's Homo-Erotic Early Works cím­mel, az Art Quarterly 1971. őszi számában. Persze felmerül a kérdés, hogy ezek a nem kevéssé túlfűtött témák mennyiben tekinthetó'k „realisztikus­nak" és „tárgyilagosnak" akár a 19. században, akár azóta bármikor. Andersen, Wayne: Gauguin's Paradise Lost. New York 1971. 247. Schapiro, Meyer: The Avant-Garde (Art News Annual XXXIV). New York 1968. .54-53. A szerző műve, amelyet a Vassar College egyik igen em­patikus férfimodelljének közreműködésével hozott létre. 6 Berger, John: The Past Seen from a Possible Future. Selected Essays and Articles. London 1972. 215. Jong, Erica: Fruits and Vegetables. New York 1968. 13. A vers a következőképpen folytatódik: „A déliek sokat aggodalmaskodnak a banán miatt. A héja miatt. És szinte mindenki nagyon aggódik a banán mérete miatt, mintha annak bármi köze is lenne az ízéhez. A kicsi banán is lehet olykor finom édes. De a banán olyan, mint a költő: csak azt akarja hallani, milyen nagy. A zöld banán meg csak azt, milyen érett. Freud szerint a lányok irigylik a banánt. Amerikában csoki­szósszal és tejszínhabbal dobják fel a banán ízét. Akkor úgy hívják, banana split."

Next

/
Thumbnails
Contents