Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Linda Nochlin: Erotika és nőábrázolás a 19. században / Eroticism and Female Imagery in 19th-century Art

semmi kézzelfogható megnyilvánulása sincs, még a fantázia birodalmában sem. A női nézőpontból szemlélt erotika hiánya nem csupán annak a ténynek az egyenes következménye, hogy a 19. századi művészet hűen tükrözte a valóságot. Magától értetődően fel sem merülhetett az, hogy netán nők megfesthették és férfiak népszerűsíthették volna Degas vagy Lautrec realisztikus, egyszersmind tárgyilagos bordélyjeleneteinek

2 pandanját, hiszen nem léteztek hasonló létesítmények a nők szexuális szükségleteinek kielégítésére. (1-2. kép) 3. Almát vegyenek. Magazinfotó (Buy Some Apples. Print), 19. század vége (late 19th-century) működő nyelvi rendszernél éppen az, hogy mindenki számára érthető legyen, ugyanis csakis ez által kaphatják meg nyelvi alakzatai a kellő mozgásteret és rugalmasságot, mintegy lehetővé téve, hogy a populáris beszédmód legmélyebb rétegeiből felemelkedhessenek a magas művészet legmagasabb csúcsáig. Alacsonyabb művészi színvonalon ugyan, de az Almát vegyenek című 19. századi fénykép az erotikus ábrázolás egyik elsőrendű toposzát testesíti meg: mégpedig a kívánatos test és az érett gyümölcs közti hasonlóságot, egész pontosan azt, hogy a női mell olyan, mint az alma. (3. kép) Az Almát vegyenek ennek a hasonlatnak nyilván a legolcsóbb kifejezésmódja, míg a gyümölcs-, illetve virág-mell-metafora könnyen emelkedhet magasabb esztétikai birodalmakba is: Gauguin 1899-es Tahiti nők mangóvirágokkal című művén a női mellek egyszerre kapcsol5. Paul Cézanne: A szerelmes pásztor (The Amorous Shepherd), c. 1883-1885. Jelenlegi tulajdonosa ismeretlen (Present owner unknown) 4. Paul Gauguin: Tahiti nők mangóvirágokkal (Tahitian women with Mango Blossoms), 1899. Metropolitan Museum of Art, New York A nők még csak nem is álmodhattak soha ilyen dolgokról, nemhogy életre kelthették volna őket a festővásznon. Ugyancsak elképzelhetetlen és példátlan volna egy, a Török fürdőhöz hasonló, valószerűtlen erotikus utópia (erotopia), amelyet azonban ernyedten egymáshoz simuló, kökényszemű fiatal fiúk népesítenének be egy nyolcvan körüli Madame Ingres ecsetje nyomán. Akinek nincs országa, annak nyelve sincs. A nők számára semmilyen ábrázolásmód nem elérhető nem áll rendelkezésükre elfogadott köznyelv sem, amellyel kifejezhetnék a saját, egyedi nézőpontjukat. Hiszen az egyik legfontosabb követelmény bármely eredményesen hatók a gyümölcshöz és a virághoz is. (4. kép) Wayne Andersen meglátása szerint „Gauguin azért alkalmazta Tahitin ezt a képi megoldást, mert annak bája összhangban volt az őt körülvevő világgal és az ígéret Földjéről szóló számára legkedvesebb mítosszal egyaránt. A festményen egy nemes arcvonású tahiti lány egy tálca virágot tart a melle alatt; az ábrázolás frissessége által a női mell olyan bőségszaruként jelenik meg, amiből minden földi jó fakad.'" Cézanne esetében Meyer Schapiro The Apples of Cézanne (Cézanne almái)

4 címmel egy egész tanulmányt szentelt ama elképzelésének igen meggyőző bemutatására, mely szerint a művész életművének középpontjában a mondjuk így - alma-nő-szexualitás szindróma áll. 6. Banánt vegyenek Linda Nochlin fényképfelvétele (Buy Some Bananas. Photographed by Linda Nochlin), 1972