Szücs György: „Kinyilatkoztatás” Szobotka Imre kubista korszaka. 1912–1922 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/1)

Saint-Brieuc-i részlet, 1915 (kat. 33.) Szobotka-i

11usztrációk keltették fel a figyelmet Claudel-színműve iránt, hanem az éppen ekkor zajló hírlapi vita is, amely a francia irodalomnak elkötelezett Ambrus Zoltán, a Nemzeti Színház igazgatója és a Színművészeti Tanács között robbant ki (Pesti Napló, 1921. november 23-26.). Ambrus a már évekkel korábban lekötött Angyali üdvözlet (Kál

lay Miklós fordítása, 1921) bemutatása mellett kardoskodott, a külföldi művekkel szemben erős cenzúrát alkalmazó Tanács viszont ellenezte a bemutatót. Claudel mellett Tolsztoj, Hauptmann, Strindberg darabjai estek áldozatul a konzervatív szemléletű főhatóság buzgalmának. Pedig a darab nemzetközi sikere töretlen maradt a húszas évek elején is: számos európai szereplés után először éppen 1921-ben mutatták be az Egyesült Államokban, 1923-ra pedig a mű már a 27. kiadást érte meg Franciaországban. „Barrés, Gide, Valéry, Claudel: osztoztam az új generáció írói iránti hódolatomban; és lázasan olvastam ifjú bátyáim minden regényét, minden esszéjét. Természetesen felismerni véltem magam bennük, hiszen egyívásúak voltunk." - fogalmazta meg a háború után eszmélkedő „nyugtalan" fiatalság eszményeit Simone de Beauvoir az Egy jóházból való úrilány emlékeiben. Visszatértünk tehát a húszas évek elejére, egy ma már idegennek ható világ országonként változó díszletei elé. A dráma és az illusztrációk készülésének időszaka, a századelő kulturális pezsgésének többnyire nosztalgikusán felidézett időszaka végérvényesen elsüllyedt Házak a völgyben, 1914-16 (kat. 32.)