Szücs György: „Kinyilatkoztatás” Szobotka Imre kubista korszaka. 1912–1922 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/1)

Claudel-illusztráció (kat. 45.) hogy együtt hassanak, támogassák egymás fogyatékosságát." - emlékezett vissza a művész a kutatás-keresés időszakára Önéletrajzában. 1914-ben, Párizs forgatagában tehát előttünk áll egy huszonéves, elszánt tekintetű ifjú, aki a Salon des Indépendants kiállítójaként, Apollinaire biztató szavaival a tarsolyában, az elválaszthatatlan Bossányival, Normandia egy kicsiny falujába, Saint-Brieuc-be készülődik nyári munkálkodásra. Úti csomagjába, a festékes tubusok és ecsetek közé egy Réth Alfrédtól kapott „bestsellert" csúsztat, Paul Claudel Angyali üdvözlet (L'annonce faite à Marie) című misztériumdrámáját. Ekkor még nem tudhatja, hogy - egy másik Claudel-verseskötettel együtt nemsokára egyetlen olvasmánya, és fogolytársaival való beszélgetések, közös zenélések mellett meghatározó szellemi élménye lesz a négy és fél éves internálás végtelennek tetsző ideje alatt. Mintha róla írta volna Ady A halottak élén című kötetében: „Szegény fiúk, kiknek hallanotok / Csak megvénült könyveinkből lehet, / Mit súgnak az éji Szajna-habok." Paul Claudel (1868-1955) francia újkatolikus költő és diplomata, a tragikus sorsú Rod in-tanítvány, Camille Claudel testvére 1911-ben, prágai kiküldetése idején kezdte írni misztériumjátékát, amelyet a következő évben jelentetett meg a párizsi Gallimard kiadó. Az 1890-es években már kialakult a dráma első változata, a Violaine (La Jeune Fille Violaine), amelynek alaptörténetét az újabb változatban középkori környezetbe helyezte a szerző. Claudelt 1886 karácsonyán Csontváryhoz hasonló, kevésbé csodás és meseszerű, de egész további életét befolyásoló megvilágosodás érte a párizsi Claudel-illusztráció (kat. 47.)