Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

Reggel havazott, 10 óra után kibújt a nap és minden elolvadt. Délig rajzoltam szekereket, lovakat. Délben találkoztam Springer úrral, aki nagyon barátságos volt, mint mindig. Hazamentem, ettem valamit, az utolsó arckép fején dolgoztam. Most a jövő teendőkre gondolok, mit kell most legelsőbben tenni: a:) a katonák mindennapi teendőit kell jobban ismerni (minden fegyvernemnél)? b:) már most kell komponálni a látottak segítségével és jegyezni mindazt, ami a látottak közvetlen hatása alatt formát ölt c:) fejek, mint különös tanulmány, ezen kissé elhanyagolt, utóbb megint. 1915. március 18. Brzesko Reggel kimentem 7V2-orakor rajzolni a festői kovácsműhely tájékára. Könnyű hólepel fedett mindent, a föld kissé fagyva van, a levegő rendkívül kellemes, szél nem fúj. Amint az egyik szekeret rajzoltam, amelynek ponyváját a könnyű hólepel oly szépen rajzolta/ modellírozta, egyszerre nagy erővel hatott át a tél, a hó, e szelíd formájának nagy költészete. Az a könnyű hólepel úgyszólván leheletszerűvé, finomabbá teszi az anyagot, a lomha kompakt anyag úgyszólván átszellemül általa. Sok-sok gyönyörű, csendes téli napnak a bája integetett a távoli múltból. Különösen a nagyőri telek, a jégzajlások és a megrekedt jégmenetek a Poprádon. Most örülök csak ama tetemes formahatásnak, amelyet 6 hónap óta gyűjtök itt a harctéren. Ma március 18. reggel úgy fél 6 óra tájt gondolkodtam még az ágyban. Ismét kissé világosabb volt az agyam. Először, semmi kicsinyes dolgokkal foglalkozni nem szabad. Csakis öntudatosan lehet igazán haladni. Az iniciatíva legyen az enyém, az eddigi anyaggyűjtésből elég volt. Szükséges előfeltétele volt ugyan minden későbbi képemnek, de ezekből már elég van. Kép, Pest? Ma délután 4-9-ig gondolkodni a teendők felett. Egyébfajta szolgálatokat tenni? Mily irányban (kérdezni) (Lg. rajz madártávlatban)} Arckép alkalomadtán folytatható. Vázlatok készítése. Koncentráció. 1915. március 21. vasárnap, [Brzesko] Édes, drága cimborám, barátom, fiam, vezetőm, tisztajó lélek, Nyuli! A sok különös és előre nem látható helyzet következtében hosszú ideig nem járultam hozzád a szokott időben. A szegény Jani gyászos esete és a háború esélyei minden rendes időbeosztást lehetetlenné tettek. Ma nyugodtan kell maradnom és egyedül lehetek, ma ismét fölkereslek tiszta, jó barátom, tiszta, jó lélek. Te még nem élted ezen kegyetlen háborút, amelyet csak el is képzelni lehetetlennek látszik. 1915. április 7. Zakliczyn Ma költözködtem ide, délelőtt. Igen szép és kellemes szobát kaptam, nagyon kedves a házigazda és felesége. Gyönyörű tavaszi nap, ha egészségem rendben volna, nagyon élvezném. Különösen a délutáni hangulatok oly szépek, kissé melankolikusak. Emlékeztetnek azon szép időkre, amelyeket tavasszal szoktam gyümölcsfa virág tanulmányokra fordítani. A természet ébredez.