Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
1903 tavasszal semmi júniusban, júliusban Pesten, skiccek, augusztus, szeptember, Iglófúred, Tátra ősszel szeles hatású képek (Lyka) S17 1904 tavasszal három kép, ősz, Poprádi tó, Ködös hold, mocsár 318 május 15-től június 15. Beckó, Nagyőr, Pest nyár Bécs (Rax Gebiet 10 nap) 319 augusztus végén Iglófúred 2 hét 320 Nagyőr 2 hét (J)-nél igen gyakran, szorong, már igen beteg 321 ősszel egy nagy kép, 322 3 nap Pest, 3 nap Bécs november 1-től Beckó, sok stúdium kint Pénteken (11. Nov. (J) y), vasárnap nov. 13-án kaptam délután a hírt, vasárnap délután nov. 13 kin volt szegény János temetése Nehren. [1907. január 9. előtt] Nem utazás kell nekem, de gyakori hely és életmód változtatás. A tökéletes magány szintén nem jó, de változott környezet kell időről időre. Utazás azért nem kell, mert egy bizonyos idő kell a vidék és emberek megismerésére. A felületes megnézés pedig inkább kellemeden, mint kellemes. Nem a test, sem az ész, gondolkodás, de a kedély beteg nálam, azért tesz nékem jót a helyváltoztatás, az új környezet. A tisztán szellemi irány, amennyiben a művésznél a kedéllyel függ össze, megkívánja a változtatást, mert különben a kedély a környezethez szokik, és nem talál új tápot. Általános célok érdekében tartott megbeszélések és egyletek egyelőre még nem időszerűek, mivel részemről még céltalanok. Egybefoglalva mindent, körülbelül ilyen eredményre jutottam: I:) Aszketikus élet az egészség és energia fokozására. II:) Okos munka, az eddigi tapasztalatok alapján. III:) Hely, azaz műterem változtatás. TV:) Okos, gondolkodó emberekkel való érintkezés (teozófia) és tudományos emberek tárgyilagosságukkal. V:) Lehetőleg nem figyelembe vétele a múlékony emberi dolgoknak, mert ezekkel már úgyis túl soká foglalkoztam és betegük is lettem. Meg kell kísérelni az emberi dolgok fölé való emelkedést és az eszme világában való átszellemülést. Csak így lehet azon állapotból kijutni, amelyben vagyok. 1907. január 9. Megfigyeltem a hó-hatásokat nappal, este és éjjel. Sokkal nyugodtabb és lágyabb, mint amit én csináltam, és talán látni véltem. Utalás a Műcsarnok téli kiállításán bemutatott képeire - Id. a 266. jegyzetet - és Lyka Károly: Mednyánszky stílusa. Művészet, 2. 1903. 361-371. c. tanulmányára. 318 Ld. a 266. jegyzetet. 319 „Rax terület", azaz a Rax-Alpok. 320 Ld. a 264. jegyzetet. 321 Ifjúkori barátjáról, Dinda Jánosról van szó. Ld. méga. 16. jegyzetet. 322 Ld. a 265. és 266. jegyzeteket.
