Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Utószó

nyen adhatok majd kifejezést ezen érzéseknek az új technikai segédeszközeimmel, hófehérre grundírozott deszkák és vásznak segítségével", amelyet mind Kállai, mind Brestyánszky mint Sirchich tulajdonban lévő noteszben található kiolvasást közöl - előkerült az eredeti forrása. A notesz ma a Damjanich János Múzeumban található és 1969-ben Deák Dénestől vásárolta a múzeum.

32 Lehetséges, hogy a fentebb már említett, a Magyar Nemzeti Galériába került bélyegző nélküli noteszek is a Sirchichhagyatékból származnak. így elképzelhető, hogy ezek a noteszek előbb vagy utóbb előkerülnek, s lehetőség lesz teljes tartalmuk megismerésére.

33 1969-ben, illetve 2001ben kisebb naplótöredékeket közölt Egri Mária a Pásztor-gyűjteményben található noteszokból,

34 és a reveláció erejével hatott Kiss-Szemán Zsófia publikációja a Szlovák Nemzeti Galériában található korai naplókból.

35 Tudomásunk van több magyarországi és szlovákiai magán- és közgyűjteményben található vázlatkönyvről, noteszról, melyek feljegyzéseket tartalmaznak, valamint levelezésről és egyéb iratról. Ezek tanulmányozására azonban nem volt lehetőségünk. Csak remélhetjük, hogy előbb vagy utóbb ezek feldolgozására és publikációjára is sor kerülhet. A jelen kiadásról A jelenlegi kiadás Mednyánszky magyar nyelvű naplóit tartalmazza a túlnyomó részben görögbetűs eredetik alapján történt teljesen új kiolvasásokban. Ezeknek egy része érdemben a korábbi kiolvasások kijavításának és kiegészítésének is tekinthető. Ily módon részben tartalmazza az MTA Művészettörténeti Intézetében található Rózsaffyféle kiolvasásokat, melyeket Markója Csilla és Bardoly István rendezett sajtó alá több 32 Kállai (24. jegyzetben i. m.) 87.; Mednyánszky László naplója (26. jegyzetben i.m.) 44. - Damjanich János Múzeum, ltsz. 69.3.1. 33 Brestyánszky közöl olyan naplórészletet is mint a Sirchich-féle hagyatékból származót, amely azonban a Szépművészeti Múzeumban, illetve a Magyar Nemzeti Galériában van/volt és érdekes módon a hosszú szövegből ő is pont azt a részt emeli ki, amit Kállai is közöl könyvében. Ld. 1916. április 23. - Kállai (24. jegyzetben i. m.) 65-66.; Mednyánszky László naplója (26. jegyzetben i. m.) 122. Kállai egyébként könyvében szintén csak részleteket közölt az általa feldolgozott naplókból, másrészt Rózsaffy Dezső anyagából. Kihagy és összevon mondatokat jelzés nélkül. Ld. pl. 1911. november 26. - Kállai (24. jegyzetben i. m.) 57-58. Kállai eredeti kiolvasásai sajnos nem kerültek be hagyatékával az egykori Művészettörténeti Dokumentációs Központba 1962-ben. Hogy Brestyánszky Ilona találkozott-e Kállai Ernővel, nem tudjuk (akinek nevét hol i-vel, hol y-nal írja). Ld. Mednyánszky László naplója (26. jegyzetben i. m.) 9., 192. Több alkalommal hivatkozik jegyzeteiben egy hol Kállay Ödön, hol Kállai Ödön nevű informátorra (uo. 149., 152., 153.), így pl. Glücknével kapcsolatban: „Lakása Kállai Ödön közlése szerint (bár ő sem látta) tele volt Mednyánszky képekkel és a művészre vonatkozó emléktárgyakkal." (Uo., 152.) Erről Kállai Ernő - Farkas István vagy Lyka Károly révén biztosan tudott. Ugyanakkor egy másik jegyzetben ír egy képről „A halál sakkozik c. olajfestmény allegória - igen erős, kísérteties hangulatú kép, Trencsénben, Ringwald Leó dr. gyűjteményében van. (Kállai Ödön közlése.)" - a gyűjteményt magyar művészettörténészek közül egyedül Kállai Ernő látta, s kéziratos katalógusában le is írta az ott található képeket. Könyvében csak Trencsént említ, hiszen a könyv megjelenésének idejére a Ringwald család már elmenekült a Felvidékről a zsidóüldözések elől s a gyűjteményt is kimenekítették Nagy-Britanniába 1939-ben. A Mednyánszky-képek jegyzéke azonban csak Kállai hagyatékában, 1962-ben került az egykori Művészettörténeti Dokumentációs Központba. Ld. Kállai (24. jegyzetben i. m.) 8. Ajegyzék: MTA Művészettörténeti Intézet, Adattár, MDK-C-I-II-419. 34 Egri Mária: Ismeretlen Mednyánszky-dokumentumok. Jászkunság, 15. 1969. 121-125.; Egri Mária: Barcsay Jenő Mednyánszky-gyűjteménye. Tisicum, 12. 2001. 521-543. 35 Szemelvények Mednyánszky László korai naplójából (1877—1881). Közzéteszi: Kiss-Szemán Zsófia. Enigma, No 24/25,2000. 319-344.