Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

E hét elején itt volt Kláber,

641 nejével, tetszett neki a nagy vízkép. Újult erővel fogtam a vizekhez, kezd virradni, határozottan érzem, hogy a nehéz probléma megoldásához közeledek. A Práterban este nagyon szép tárgyakat láttam, már hozzá is fogtam megfestésükhöz. Tegnap nem voltam jó állapotban, délután alig is dolgoztam. Este sétáltam a Práterban, gyönyörű volt. Tegnapelőtt voltam Favoritenstrassén és a Laxenburger Strassen A...? Ismerkedtem egy érdekes emberrel. Úgy a figurális, mint a tájképeken új élet működik, belső életem is fejlődik lassan. Mind jobban, jobban leszek a tied, édes egyetlen reményem, jótevőm, Nyuli. Te vezettél az igazi útra, te óvtál meg sok tévedéstől. A te szereteted tisztította meg beteg lelkemet. A te szolgád akarok lenni minden módon te tisztajó lélek, és hogy a tied lehessek igazán, minden önzéstől akarok megszabadulni. Tegnap amint csudáltam a holdkeltét, tégedet láttalak a szelíd fénysugarakban édes jóság. 1912. július 3. Nyugati pályaudvar, indóház, Budapest Édes cimborám, barátom, fiam, Bálintkam, vezérem, tisztajó lélek, Nyuli. Temetésre megyek, szegény Piroska István halt meg. Kedves jó ember volt, szeretted volna, ha ismerted volna, édes Nyuli. Édes, jó, drága mindenségem, ő tudott rólad. Sokat beszéltem neki terólad. Ma délután lesz a temetés, szomorú dolog lesz szegény anyja miatt. Tegnap este kétszer haladtam el a Rudolf laktanya mellett drága édes jóság és ma már itt vagyok a magyar Alföldön. A sok bánat és gond különös lelkiállapotba hoztak, mintha közeledne a szabadulás órája, minden kötelék, amely a földi élethez fűzött, kezd lazulni. Olyan nagy bennem a szabadulás után való vágy, hogy az öngyilkosság vágya kísértett nem egyszer. Most, hogy érettebb lettem, hogy kötelességemet jobban tudom felfogni, most élni akarnék és szenvedni és tanulni, hogy hozzád méltóvá legyek, hogy a te szolgád lehessek. Optikai csalódás: éles párhuzamos vonalak, felette lágyabb vonalak, úgy hogy az alsók átlátszanak. Csongrád - Félegyháza. Édesjó cimborám, barátom, fiam, tiszta, jó lélek Nyuli. Szegény Piroskát eltemették tegnap, tudom, szeretted volna, ha ismerted volna. Este Szentesre mentem ott voltam l-ig. 1912. július 6. vasárnap, Fehér Hattyú, Budapest Édes cimborám, barátom, fiam, vezetőm, Bálintkam, tisztajó lélek, Nyuli. Édes, drága lelkem, reményem, jótevőm. 641 Kláber Gyula (1872-1942 után), festő. Münchenben tanult. 1898-ban Nagybányán dolgozott, részt vett a nagybányaiak első kiállításán a Műcsarnokban. 1909-től Bécsben élt. Idősebb éveiben már kevesebbet festett, restaurálással foglalkozott. Emlékei szerint Nagybányán ismerkedett meg Mednyánszkyval s a Vasvári Pál utcában is műteremszomszédok voltak. Bécsben, Mednyánszky utolsó éveiben - 1916—1918 között, több alkalommal is -, nála lakott és az ő lakásán halt meg. (Csatkai Endre: A soproni képzőművészet és zenei művelődés története 1848-1948. Sopron, 1962. 32™; Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994. 153., 164.; Enigma, No 24/25, 2000. 286-288., 301-303.; Enigma, No 34, 2002. 120.)