Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
íme egy édes kis Nyuli volt egy gyufaskatulyán, amelyet valaki elejtett és a szél utánam gurított. Ezt az édes nyulit, ezt a kedves jelt elteszem örök emlékül. Most ettem valamit, bárcsak a drága, édes velem és általam ehetne. 1907. december 16. 'A 12 óra, [Budapest] Édes drága barátom, Bálintkam, szeretett Nyuli! Omnibuszon jöttem vissza Budáról, itt ülök a kávéházban és reád gondolok. Délután 4V4-kor Tofflert felkerestem a kávéházban. Igen érdekes témákat pendített meg. 338 lször ismertem fel a Sátán szerepét, mint (a szükséges rossz) racionalizmus és a kritika szellemét. Sátán a (hímnem) az ész, amely fellázad a világrend ellen. Az ész (ratio) nem jött olyan közel az igazsághoz, mint a szív (női) elem. A szív sejtelmével közelebb jut a nagy igazságokhoz mint a legélesebb elme. Jehova, a kozmikus alakzat végrehajtója, közelebb van az igazsághoz, mint a Sátán (Lucifer), a kritikus lángész. Mindamellett (Sátán) épp oly szükséges a fejlődésnél, mint az angyalok tisztasága. A kiváló lelkek, egyéniségek, mindig ellentétben állanak korukkal és ezáltal az uralkodó áramot kiegészítik, (mint komplementer elem). Most a kritika Sátán jegyében élünk, ezért a kiváló egyének a szív, az intuíció és a szánalom szóvivői. Ma egy férfi, hogy ideál lehessen, a szív apostola legyen. Az érzelem és szív korszakában a férfi, hogy ideál lehessen, kell, hogy a magasabb kritika, Lucifer szószólója legyen. A racionalisztikus tudomány felfelé törekszik (rossz). A szív emberei lemondásukban lefelé törekszenek (jó). Az előbbiek Egoisták, az utóbbiak Áldozatok. 1907. december 19. csütörtök, Budapest Édes drága Bálintom, édes jó fiam, egyetienegy Nyuli. Ma egy éve már nagyon rosszul voltál, már kétségbe voltunk esve, de mégis még éltél, édes, felejthetetlen barátom. Oh Istenem, csak bírnék annyira tisztulni, hogy tégedet szolgálhatnálak drága lelkem, te tiszta, jó lélek. Dolgozni és imádkozni, ez az, amit tennem kell, hogy hozzád méltóvá legyek; reád gondolni, te tanítottál igazán szeretni, tégedet szeretni, hozzád méltóvá lenni. Ez az én hátralevő napjaimnak föladata. Kedden lettél 3szor rosszul és utána már kétségbeesett hangulatban voltunk. Következett két iszonyú éj! Midőn mindig ki akartál az ágyból ugrani, óh Istenem, édes drága, jó fiam, sokat szenvedhettél akkor, de én tán még többet szenvedtem, de szenvednék akármit és folytonosan, ha azzal néked használhatnék. Pénteken aztán jött még egy reménysugár, Wolfner Pepi, dr. Roth 339 és az ápolónő jöttek délután. Az aszpirin hatott, édes, drága fiam visszanyerted egy rövid időre 338 Toffler Izidorral rendszeresen vitattak meg vallási, filozófiai témákat. Ld. a 201. jegyzetet. 339 Dr. Róth Márkról (1841-1924), a Wolfner család háziorvosáról van szó, akit Wolfner József hozott magával, 1906 decemberében, hogy a haldokló Kurdi Bálintot (Nyuli) megvizsgálja. (Klein 99.) Budapesten lakott az Andrássy út 12-ben. Nyolc gyermeke közül az egyik Róth Jolán (1877-1967) tanítónő, aki Wolfner József második felesége lett 1922-ben. (Fényképét közli: Enigma, No 34, 2002. 131., 134. ) Másik gyermeke, Róth (Réth) Alfréd (1884-1966) festőművész, aki Mednyánszky és Lyka rábeszélésére hagyta ott a bankot, ahol dolgozott és apja kívánsága ellenére a művészi pálya mellett döntött. Ok egyengették az utat franciaországi tanulmányai előtt is. Mint azt Egry József írja emlékirataiban Lyka Károly kapcsán: „Nála ösmerkedtem meg [ti. az Új Idők szerkesztőségében] többek közt Mednyánszkyval és Farkas Pistával, aki akkor gimnazista volt. Na meg Róttál, akivel együtt utaztam Párizsba." (Egry breviárium 102.)
