Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)
Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918
Leinkauf, Kruki), azonkívül még néhány képet Pepinek. 328 Azután jött a nagy pakolás, közben hetenként Vác. Édes fiam, egyeden Nyuli, most ismét szorosabban csatlakozom hozzád, mert a tied vagyok egészen. Kissé világosabban látom helyzetemet, illetőleg hozzád való viszonyomat. Az öngyilkosság talán nem hozna közelebb hozzád, éretted élni és neked élni, ez a kötelességem. Tisztulás, ez legyen a jelszó, hogy hozzád méltó legyek. A festés folytatandó, és a magános élet, akárhol legyek, mindég csak Te légy mindenem. A természet szépségeit élvezni szabad, festeni is szabad, csak mindig tudni kell, hogy földi ténykedésünk nem egyéb skálázásnál, és bizonyos erők gyakorlásánál. Az egyeden végcél a belső tartalom fejlesztése. 1907. december 14. Budapest Édes drága fiam, édes Bálintom, édes Nyuli! Ma egy éve ismét jobban voltál drágám, még 9 nap választ el azon borzasztó perctől, amelyben elhagytál minket drága, édes. 7 nap választ el azon órától, amelyben utolszor szóltál néhány jóságos szót hozzám drága, édes. címét is feljegyezte: „Klein Dávid, Rákóczi út 3. 1, em. 2." - [MNG 1927-1332], [10. füzet] A Magyar Kereskedelmi Bank gyűjteményében található Alkonyi erdőc. 1900 körűi festett képe, melyen: „Klein Dávidnak őszinte barátja Mednyánszky" felirat található. 32 Helfgott Sámuel, vursüibeli fotográfus. Mednyánszky egy telet az ő bódéjában töltött a Városligetben. Ld. a 244. jegyzetet. 328 Wolfner József (1856-1932) könyvkiadó. Egyetemi tanulmányainak befejezése után 1885-ben alapította meg Singer Sándor, id. és ifj. Wolfner József a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő céget. 1923-ban a céget részvénytársasággá alakította át Wolfner, s annak elnök-vezérigazgatója volt haláláig. Széles körben népszerűek voltak olcsó sorozatai: Egyetemes Regénytár, Milliók Könyve, Filléres Könyvtár, heti-, illetve folyóiratai: az Új Idők, a Magyar Figyelő és a Művészet, melyeket kitűnően szervezett terjesztőhálózatán keresztül értékesített. Wolfner József — kinek személyében a nagyvonalú mecénás és a racionális üzletember -jó és rossz - tulajdonságai egyesültek, Malonyay Dezső és Pékár Gyula biztatására vállalta el Mednyánszky képeinek értékesítését és ügyeinek intézését. Kapcsolatukat 1903-ban és 1914-ben szerződésben rögzítik, [ld. melléklet II., ///./Wolfner intézte és fizette Mednyánszky műtermeinek, utazásainak és védenceinek költségeit. Wolfner állítása szerint Mednyánszkynak a kiadó felé, 1913-ig kb. 42.000 korona tartozása halmozódott fel. Állandó problémát jelentett kapcsolatukban, hogy Mednyánszkynak, szerződésük szerint nem volt szabad képeket ajándékoznia és más úton értékesítenie - amely előírást naplói és levelei tanúsága szerint folyamatosan megszegett -, de az is, hogy Mednyánszky úgy gondolta, Wolfnernek nincs ideje képei értékesítésével foglalkoznia, s így ő nem tud kimászni adósságaiból. (Enigma, No 28, 2001. 109.) Ezt Tamás (Tandlich) Henrik (1879-1860), műgyűjtő, műkereskedő - a Singer és Wolfner cég egyik igazgatója, aki Wolfner és Mednyánszky között az összekötő volt -, visszaemlékezései is megerősítik: „Az átvett képek a Singer és Wolner céghez kerültek. A cég nem rendezett kiállításokat a képekből és eladásukkal sem foglalkozott rendszeresen." (Tamás 64.) Élete utolsó éveiben Mednyánszky - családja és környezete (főképpen Pálmai József) nyomására — a szerződés felmondására, illetve új alapokra helyezésére készült. Lényegében a szerződést meg akarta szüntetni, a képei fölött maga akart rendelkezni, de egy bizományosi kapcsolatot fenn akart tartani látszólag - továbbra is a Singer és Wolfner céggel, hogy más irányú tartozásai fejében ne foglalhassák le a képeit. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján világosan látszik, hogy Mednyánszky végig ingadozott családja és „titkára", Pálmai József (Id. a 650. jegyzetet) elvárásai, a Wolfnerhez kötődő sokéves barátsága és az iránta érzett szeretet, a képei fölötti rendelkezési vágy és a hitelezőitől (Glück Sándorné) való félelem között. 1918 októberében-novemberében a szerződés felmondására tárgyalások kezdődtek, miután sógora Czóbel István a család és Mednyánszky nevében szemrehányást tett Wolfnernek, hogy eddig nem tudtak a szerződés ilyen hátrányos tartalmáról. Annak idején Mednyánszky nem közölte vele a szerződés tartalmát, melyet így indokolt: „Sógoromnak a szerződést meg nem mutatom éspedig mert a) egyetlen pont amely őt érdekli egy kérdőjel, b) mert ha kell, nekem adja a pénzt és nem másnak, c) mert az egész a lehető legrosszabb benyomást tenné reájuk épp úgy, mint reád egy sötét felhőkkel megrakott júliusi ég. Nem szükséges, hogy tudják, micsoda állapotba jutottam, elég nekem ezt magamnak cipelni, d) szerződésünk csak néhány évre terjed, nem fogok belőle magamnak halottas inget csinálni, e) muss zu wissen dass ich 2-3 Jahr