Bardoly István szerk.: Mednyánszky László feljegyzései 1877–1918 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/5)

Mednyánszky László feljegyzései, 1877-1918

Leinkauf, Kruki), azonkívül még néhány képet Pepinek. 328 Azután jött a nagy pakolás, közben hetenként Vác. Édes fiam, egyeden Nyuli, most ismét szorosabban csatlakozom hozzád, mert a tied vagyok egészen. Kissé világosabban látom helyzetemet, illetőleg hozzád való viszonyomat. Az öngyilkosság talán nem hozna közelebb hozzád, éretted élni és neked élni, ez a kötelességem. Tisztulás, ez legyen a jelszó, hogy hozzád méltó legyek. A festés foly­tatandó, és a magános élet, akárhol legyek, mindég csak Te légy mindenem. A természet szépségeit élvezni szabad, festeni is szabad, csak mindig tudni kell, hogy földi ténykedésünk nem egyéb skálázásnál, és bizonyos erők gyakorlásánál. Az egyeden végcél a belső tartalom fejlesztése. 1907. december 14. Budapest Édes drága fiam, édes Bálintom, édes Nyuli! Ma egy éve ismét jobban voltál drágám, még 9 nap választ el azon borzasztó perctől, amelyben elhagytál minket drága, édes. 7 nap választ el azon órától, amelyben utolszor szóltál néhány jóságos szót hozzám drága, édes. címét is feljegyezte: „Klein Dávid, Rákóczi út 3. 1, em. 2." - [MNG 1927-1332], [10. füzet] A Magyar Kereske­delmi Bank gyűjteményében található Alkonyi erdőc. 1900 körűi festett képe, melyen: „Klein Dávidnak őszinte barátja Mednyánszky" felirat található. 32 Helfgott Sámuel, vursüibeli fotográfus. Mednyánszky egy telet az ő bódéjában töltött a Városligetben. Ld. a 244. jegyzetet. 328 Wolfner József (1856-1932) könyvkiadó. Egyetemi tanulmányainak befejezése után 1885-ben alapí­totta meg Singer Sándor, id. és ifj. Wolfner József a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő céget. 1923-ban a céget részvénytársasággá alakította át Wolfner, s annak elnök-vezérigazgatója volt haláláig. Széles körben népszerűek voltak olcsó sorozatai: Egyetemes Regénytár, Milliók Könyve, Filléres Könyvtár, heti-, illetve folyóiratai: az Új Idők, a Magyar Figyelő és a Művészet, melyeket kitűnően szervezett terjesztőhálózatán keresztül értékesített. Wolfner József — kinek személyében a nagyvonalú mecénás és a racionális üzletember -jó és rossz - tulajdonságai egyesültek, Malonyay Dezső és Pékár Gyula biztatására vállalta el Mednyánszky képeinek értékesítését és ügyeinek intézését. Kapcsolatukat 1903-ban és 1914-ben szerződésben rögzítik, [ld. melléklet II., ///./Wolfner intézte és fizette Mednyánszky műtermeinek, utazásainak és védenceinek költségeit. Wolfner állítása szerint Mednyánszkynak a kiadó felé, 1913-ig kb. 42.000 korona tartozása halmozódott fel. Állandó problémát jelentett kapcsolatukban, hogy Mednyánszkynak, szerződésük szerint nem volt szabad képeket ajándékoznia és más úton értékesítenie - amely előírást naplói és levelei tanúsága szerint folyama­tosan megszegett -, de az is, hogy Mednyánszky úgy gondolta, Wolfnernek nincs ideje képei értékesítésével foglalkoznia, s így ő nem tud kimászni adósságaiból. (Enigma, No 28, 2001. 109.) Ezt Tamás (Tandlich) Henrik (1879-1860), műgyűjtő, műkereskedő - a Singer és Wolfner cég egyik igazgatója, aki Wolfner és Mednyánszky között az összekötő volt -, visszaemlékezései is megerősítik: „Az átvett képek a Singer és Wol­ner céghez kerültek. A cég nem rendezett kiállításokat a képekből és eladásukkal sem foglalkozott rendsze­resen." (Tamás 64.) Élete utolsó éveiben Mednyánszky - családja és környezete (főképpen Pálmai József) nyomására — a szerződés felmondására, illetve új alapokra helyezésére készült. Lényegében a szerződést meg akarta szüntetni, a képei fölött maga akart rendelkezni, de egy bizományosi kapcsolatot fenn akart tartani ­látszólag - továbbra is a Singer és Wolfner céggel, hogy más irányú tartozásai fejében ne foglalhassák le a képeit. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján világosan látszik, hogy Mednyánszky végig ingadozott családja és „titkára", Pálmai József (Id. a 650. jegyzetet) elvárásai, a Wolfnerhez kötődő sokéves barátsága és az iránta érzett szeretet, a képei fölötti rendelkezési vágy és a hitelezőitől (Glück Sándorné) való félelem között. 1918 októberében-novemberében a szerződés felmondására tárgyalások kezdődtek, miután sógora Czóbel István a család és Mednyánszky nevében szemrehányást tett Wolfnernek, hogy eddig nem tudtak a szerződés ilyen hátrányos tartalmáról. Annak idején Mednyánszky nem közölte vele a szerződés tar­talmát, melyet így indokolt: „Sógoromnak a szerződést meg nem mutatom éspedig mert a) egyetlen pont amely őt érdekli egy kérdőjel, b) mert ha kell, nekem adja a pénzt és nem másnak, c) mert az egész a lehető legrosszabb benyomást tenné reájuk épp úgy, mint reád egy sötét felhőkkel megrakott júliusi ég. Nem szük­séges, hogy tudják, micsoda állapotba jutottam, elég nekem ezt magamnak cipelni, d) szerződésünk csak néhány évre terjed, nem fogok belőle magamnak halottas inget csinálni, e) muss zu wissen dass ich 2-3 Jahr

Next

/
Thumbnails
Contents