Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)

Buzási Enikő KATALÓGUS

SOPHIE DOROTHEA CELLEI HERCEGNŐ, „PRINZESSIN VON AHLDEN" (1666-1726) FELTÉTELEZETT PORTRÉJA György Vilmos lüneburgi, 1665-től cellei herceg (16241705) és Eleonore Desmier d'Olbreuse (1639-1722) leánya. 1682-ben ment férjhez unokabátyjához, György Lajos későbbi hannoveri választófejedelemhez (16601727), aki 1714-ben I. György néven angol király lett. A házasság 1694-ben válással végződött a hercegnő és Philipp Christoph von Königsmarck gróf kapcsolata miatt, amikor is Sophie Dorotheát férje az Aller melletti Ahlden kastélyba száműzte. Házasságukból született Georg August, a későbbi IL György angol király, valamint Sophie Dorothea, I. Frigyes Vilmos porosz király felesége. Mányoki Ádámnak tulajdonítva 1707 Olaj, vászon; 127x99 cm Stiftung Preußische Schlösser und Gärten Berlin-Brandenburg, Potsdam-Sanssouci, ltsz.: GK I 3030 Korábban valószínűleg Niederschönhausen, Königliches Schloß. A BERLINI UDVARBAN. A POROSZ URALKODÓCSALÁD ÉS AZ UDVAR TAGJAINAK PORTRÉI 7. I. FRIGYES POROSZ KIRÁLY (1657-I7i3) Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem (a „Nagy választófejedelem", 1620-1688) és Luise Henriette nassau-orániai hercegnő (1627-1667) fia. III. Frigyesként 1688-ban brandenburgi választófejedelem lett, 1701-ben I. Frigyes néven porosz királlyá koronázták. Gyűjtőként és építtetőként is bőkezű mecénás volt. Nagyszabású építkezései (Stadtschloß, Zeughaus, Schloß Charlottenburg) révén Berlin az ő idejében vált jelentős barokk rezidenciális székhellyé. Elias Christoph Heiss (1660-1731) 1701 után Mezzotinto; 322x216 mm Jelezve: „Cum Priv. S. C. Majest. - Elias Ch. Heiss excud. Aug. Vind." Felirat a lap tetején mondatszalagon: „FRIDERICUS I. D. G. REX PRUSSIAE ET ELECT BRANDENB. &. &."; „SUUM CUIQUE" Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 49.612 8. A BRANDENBURGI VÁLASZTÓFEJEDELMI ÉS POROSZ KIRÁLYI SZÉKHELY, BERLIN MADÁRTÁVLATI KÉPE Gabriel Bodenehr (1673-1765), Johann Bernhard Schultz (tl695) 1695-ben készült metszete alapján 18. század eleje Rézmetszet; 165x515 mm (lapméret) Jelezve: „Gabriel Bodenehr fecit et excudit cum Gratia et Privilegio Sac. Caes. Majest." Felirat balra kartusban: „Die Churfürstlich Brandenburgisch nun Königlich Preüsische Residenz Statt", jobbra kartusban: „BERLIN und CÖLLN an der Pree FRIDRICHS-WERDER und DOROTHEEN STATT". A lap jobb és bal szélén helymagyarázatokkal. Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 61.449 9. A BERLINI MONBIJOU-PALOTA HOMLOKZATA Johann Friedrich Eosander von Göthe (1669-1728) után Jo. Böckler 1718 Rézmetszet; (kb) 476x540 mm Jelezve: „Eosander de Göthe invenit / Jo. Böckler fecit Berlin" Felirat: „Dessein de la Maison de Plaisance nommée Monbyjoux"; „Theatrum Europaeum, Theil XVII. Frankfurt a. M. 1718. ... A. 1706.", a 108. oldal mellett. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár