Buzási Enikő szerk.: Európa fejedelmi udvaraiban, Mányoki Ádám, Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/1)
Harald Marx: „FELRAGYOGOTT A FESTŐMŰVÉSZET SZERENCSECSILLAGA" Festészet és mecenatúra Erős Ágost és III. Ágost Drezdájában
Sebastian Wetzel: A drezdai Hofkirche keresztmetszete a szentély felé, a főoltárkép és a mennyezetfreskó tervével. Tus, akvarell, 1747 Dresden, Landesamt für Denkmalpflege Sachsen ilyen jó társaságban és azon a helyen álljanak, amelyet később a pasztellfestmények szentélyének neveztek/' 75 Az ifjú Anton Raphael Mengs nagyrészt valóban a királyi pasztellszobában található képeinek köszönhette hírnevét, ahol azok a III. Ágost által nagyra becsült velencei festőnő, Rosalba Camera 76 pasztelljei mellett kaptak helyet. Carl Heinrich von Heineken 1786-ban még a szoba kiemelkedő darabjaiként ír Mengs két önarcképéről: „A drezdai Választófejedelmi Képtár pasztellszobájában függ Raphael Mengs portréja kétszer; alighanem mindkettő megérdemli, hogy rézbe metsszék, kivált a leomló hajú. Apja azt akarta, hogy ugyanolyan legyen az öltözéke és a beállítása, ahogyan az urbinói Raffaello van megfestve." 77 Mengs művészi fejlődésének azonban általában is hasznára váltak a drezdai múgyűjtemények. Idézzük még egyszer Bianconit: „Anton Raphael igen elégedett volt ezzel a jó indulással, és ettől kezdve a király parancsára eljárt apjával a képtárba, amely, mint az köztudomásű, Európa leggazdagabb kincse." 78 Látjuk tehát, hogy a képtár mindinkább magas iskolává és mintagyűjteménnyé vált a drezdai művészek számára; egyűttal mércét kínált a saját alkotómunka megítéléséhez is. Anton Raphael Mengs korán megtapasztalta ezt az összefüggést a drezdai gyűjtemény és a helyi művészet között. 79 Az 1764-ben alapított drezdai Művészeti Akadémián ugyancsak a tanítás alaptételévé tették meg a képzés és a műgyűjtemény közötti kapcsolatot. Benjamin Gottfried Weinart így ír erről 1777-ben: „Ez az akadémia létszámra ugyan kisebb, mint sok társa, mégis azt mondhatni, hogy a választófejedelmi képtár gazdagon kínálja azokat a segédeszközöket, amelyeket egy ilyen alapítás teremthet. Mi kincset nem őriz ez a képgyűjtemény, amely valamennyi iskola legjobb festőinek remekműveiből áll! A művészet barátai előtt minden órában nyitva van, így a tanítványok, akik elsajátították az alapokat, a művészet eme csodamúveinek nyomán képezhetik magukat tovább." 80 Anton Raphael Mengs mellett Christian Wilhelm Ernst Dietrich is kiemelt helyet kapott a képtárban. Az első, 1765-ös nyomtatott katalógus harmincegy művét sorolja fel, közöttük tizennégy vallásos témájú képet. Dietrich eklektikusán kapcsolódott a különböző országok és korszakok híres példáihoz, virtuóz módon utá-