Bakos Katalin szerk.: Szivárvány Áruház és Nagyvilág, Káldor László (1905–1963) és Gábor Pál (1913–1992) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)

„Párhuzamos életrajzok:" Káldor László és Gábor Pál, két magyar reklámgrafikus 1933-1963

külföldi terjesztésre, a Hungarian Foreign Trade-e\ (számai az OSZK-ban 1949-1950,1952-1982) és a kifejezetten reprezentatív Hungarian Trade ReviewA (1953-as száma az OSZK-ban). Sajnos a tervezésben közreműködők nevét nem tüntették fel ezekben kiadványokban. Bartha Rezső i. m. 34. Erre való hivatkozással utasítja el a részvételt kiállítási zsűriben a Szövetség egyik 1955-ös értekezletén. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár C-l-2/1054-10 llku Pál által kibocsátott 492/1962. sz. rendelet MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár C-l-2/1013 Az 1954-ben alapított Derkovits Stúdió és az 1955-től működő Budapest Grafikai Alkotóközösség a rendszerváltásig fennállt. Kádár György Káldor nevét említi a 100 000.-Ft-nál többet keresők között a Szövetség közgyűlésén. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár C-l-2/1067-46 Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége 1952-es közgyűlésének jegyzőkönyve. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár C-l-2/1001-13 Bakos Katalin: Folyamatosság és törés a plakátművészetben. In: A fordulat évei. Politika-Képzőművészet-Építészet. 1956-os Intézet, Budapest, 1998. 261. Baksa Soós György vádja a Szövetség 1952-es titkársági ülésén a Kollektív Grafikai Alkotóközösség közgyűlésének „minősíthetetlen hangneméről", „népköztársaság ellenes kijelentésekről... A titkárság és a pártszervezet hallgassa meg Gábor Pált, mert pártunk legelsődlegesebb érdekeit sértő kijelentések hangzottak el". MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár C-l-2/1073/1-20 "

e MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár C-l-2/1077-78 49 Talán éppen a reklámgrafika korlátai, ellentmondásos helyzete, a korszak sajátos „felemás modernitásából" adódó esztétikai hiányosságok riasztották vissza eddig a kutatókat a volt szocialista országokban a plakátok és a hirdetések művészettörténeti elemzéséről. Ezt a műfaj által megkövetelt interdiszciplináris vizsgálódás, azaz történeti, művelődéstörténeti, gazdasági, szociológiai szempontok együttes alkalmazását serkentő kutatási programok hiánya is magyarázza. A művészettörténeti szakirodalomban tovább él az a rendszerváltás előtti tendencia, hogy csak a kulturális plakátok esztétikai elemzése történik meg. Magyarországon még ez sem. Németországban az országegyesítés után igen gyorsan elkezdték gyűjteni és feldolgozni a Német Demokratikus Köztársaság reklámjának emlékeit, ezen belül a tervezőgrafikai alkotásokat, ami a nemzetközi összahasonlításnak is alapjául szolgálhat. Spurensicherung. 40 Jahre Werbung in der DDR.. Kabinettstücke aus der Sammlung Ute und Michael Berger. Deutsches Werbemuseum, Frankfurt am Main, 1990; Simone Tippach-Schneider: Messemännchen und Minol-Pirol. Werbung in der DDR. Schwarzkopf&Schwarzkopf. Berlin, 1999 50 Ebben Káldort angliai rokonok is segítették. Gábor erős érdeklődést mutatott a kortárs lengyel plakát metaforikus kifejezésmódja és változatos tipográfiai megoldásai iránt.