Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

Esterházyak fő építésze vette át a feladatokat. A telepen először a barátlakások készültek el. Utána következett a templom, melyet végül - több leállás után 1770-ben fejeztek be. A külön létesített főépületben ugyanekkor kegyúri lakást alakítottak ki. A templom befejezése és a kegyúri lakás megépülése után azonban hamarosan véget ért a majki remeteség alighogy elkezdődött története. II. József ugyanis számos más renddel együtt a kamalduliakat is feloszlatta, kolostoraikat megszüntette. A majki kolostor főépületét államosították, berendezését eladták. Ezután több gazdája is volt, akik többféle módon próbálták hasznosítani - végül birtokcserékkel visszakerült az eredeti alapítók, az Esterházyak tulajdonába, és Esterházy János — 1860-ban — vadász-kastéllyá alakíttatta. Az Esterházyak 1945-ig bírták a majki kastélyt. Ám egy családtag, Esterházy Móric, az 1917-es miniszterelnök, az utolsó majki birtokos felesége még évtizedekig, egészen 1973-ban bekövetkezett haláláig ott élt az egyik remeteházban (lásd: E.P. Harmónia Caelestis). Európa legnagyobb madár-szobra az a hatalmas bronz-turul — Donath Gyula TATABANYA szobrász alkotása — mely a Tatabánya fölött magasodó Turul-hegy kiülő szikláján A turul szobra áll. Szárnyainak fesztávolsága tizennégy méter. A szoborművet a Millennium évében, 1896-ban avatták fel, a 907-ben — a bajor seregek ellen — vívott győzelmes bánhidai csata emlékezetére. Száz év múltán, az 1990-es években restaurálták. A megújított szobor új belső tartó-szerkezettel és rendbetett külsővel ismét állja a szeleket, s viharokat. A turul szobrától nem messze található az úgynevezett Szelim barlang, melyben a jégkorszaki ember maradványait, eszközeit, s az áltata vadászott állatok csontjait tárták fel a kutatók. Nógrád megye 1 Alsópetény 2 Mátraverebély 3 Romhány 4 Szécsény A történelem eseményei — tudjuk — térben és időben zajlanak. Fölidézni azonban ALSÓPETÉNY legtöbbször csak töredékesen vagyunk képesek őket. Mindenki tudja például, hogy A Werbőczy-emlék Werbőczy István országbíró 1514-ben, a Dózsa György-vezette parasztháború után mutatta be az összegyúlt országgyűlés előtt „Tripartitum"-nak (Hármaskönyv-nek) nevezett törvénygyűjteményét. Ezt ugyanis jól a fejünkbe vésték az iskolában. Azt is tudjuk, hogy ez a mű szolgált 1514 után jó háromszáz éven át a magyar jogrend legfontosabb forrásául. 1517-es első megjelenését ötvenegy további kiadás követte. A Hármaskönyv példányai ott voltak minden magyar megyében, minden tisztségviselőnél, minden ügyvéd és bíró asztalán, s ha más nem is, a Biblia, meg a Hármaskönyv fellelhető volt a legtöbb nemesi udvarháznál.