Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1)

király. És a tatár sereg se maradt itt csak egy bő éven át, nemhogy százötvenig. Lám, a végzetes csatát követően Muhi falu még tovább élt, egészen a török időkig. Csak az 1596-os ország-pusztító török hadjárat, melyben falvak százai enyésztek el, változtatta Muhit is pusztává, visszavonhatatlanul. Az 1241. április 11-12.-én lezajlott csata emlékére 1991-ben, megvívásának 750. évfordulóján állított emléket az ország. Az emlékmű Vadász György építész és Kiss Sándor szobrász közös alkotása. PACIN A Mágóchy-Alaghy kastély Szerencsés hely a pácini Mágóchy-Alaghy kastély. A hatvanas években kezdődött műemléki feltárás során tisztázódott az eredeti állapota, és vissza is kapta azt — ma éppen úgy fest, mint ahogyan az 1500-as évek második felében, építésének idején kinézhetett. 1987 óta pedig komoly rendeltetése van, mely életet hoz a falai közé: itt van a Bodrogközi Kastélymúzeum, melynek állandó kiállításai - a valaha volt reneszánsz várkastély életének színtereit rekonstruáló „Kastélyinterieur", a vidék népének életét bemutató néprajzi kiállítás, valamint Czinke Ferenc grafikusművész alkotásainak állandó szemléje - népes kiránduló-csoportokat vonzanak a helyszínre. A pácini kastélyt a Mágóchy család kezdte építtetni az 1500-as évek első felében. Később az Alaghyak bírták, akik házasság révén kerültek ide. (A két család emlékét a falakba épített Mágóchy és Alaghy címerek őrzik - a kastély bejárata fölött az 1581-es dátumozású Mágóchy-címert látni, az emeleti folyosó ajtókerete fölött az Alaghy Ferenc idejében idekerült Alaghy-címer foglal helyet.) A kastélyépület egyemeletes, négyszög-alapú, sarkain sokszögű tornyok vannak, teteje manzárd. A homlokzatot több helyen reneszánsz-kori kváder-utánzó festés, armírozás és sgrafitto díszíti. A reneszánsz kastélyt a későbbi tulajdonosok a XVIII. század folyamán, majd 1804-ben erősen átépítették — részint megújítva, részint megnagyobbítva az eredeti épületet. Az 1960-ban kezdődő feltárás és rekonstrukció ezeket az átalakításokat nagyrészt kiküszöbölte, és elsősorban a kastély külső részén visszaállította a Mágóchyék és az Alaghyék idején volt épület-tömeget. A kastélyt magas, vár-szerű benyomást keltő fal veszi körül. A hozzásimuló melléképületek formái és berendezései az uradalom és a kastély gazdálkodásáról adnak ismereteket. SÁROSPATAK A vár Büszke lakói szívesen nevezték a Bodrog-parti Athénnek Sárospatakot. És méltán, mert ezt a várost igazán az iskolái tették híressé - és azok a kiváló férfiak, akik híres kollégiumában nevelkedtek. Továbbá azok a nem nevezetesek, csupán a kötelességüket tudók, akik a pataki oskolát befejezve lelkészekké, tanítókká lettek, s a tudás lámpáiként világítottak mindenütt, ahová sorsuk helyezte őket. Aki hát Sárospatakon jár, helyesen teszi, ha elsőként a város kollégiumát keresi föl, hogy a százados falak közt bejárja a régi tantermeket, megnézze a könyvtárat, sétáljon egyet a téres udvaron. A kollégiumtól persze a várhoz kell menni. Lehetőleg úgy, hogy útba ejtse az ember a város gótikus plébániatemplomát, mely eredetileg a XV. században épült, gótikus stílusban. Történetét silabizálva mintha az országét olvasná az ember. Hol fényesen ment a sora: a várat és a várost bíró Perényiek, akik közül Pétert éppen itt temették el, gonddal díszítették, Rákóczy György megbővíttette, a XVIII. században barokk boltozattal borították be a háromhajós, hat karcsú pillér-párral osztott teret - hol mostohán: huzakodtak használatán a katolikusok és a protestánsok, de szolgált a vár külső védműveként is, igencsak világi célokat.