Imre Györgyi szerk.: Miró előtt Dali után, A 20. század katalán mesterei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)
76 Miró előtt Dali utón Antoni Tàpies Karion T-vel. 1968 „Minden nagy művész - nyilatkozta Tàpies (Carlos Areán, 20 Anos de Vanguardia en Espana, p. 20.) - rokonságban áll a mágiával és vallással... A valóságba való aláereszkedés egy velük összemérhető szellemi nyugtalanságot és spirituális feszültséget kíván." Az 1 940-es évektől kezdve Tàpies festményei, amelyekben a misztérium, a melankólia és az alkímia egyaránt fellelhetőek voltak, minden befolyás és rokonság nélküli sajátos utat követtek, ami egy bizonyos pillanatban - amely az 1 980-as években következett be - még egyszer visszavezetett egy szubjektiven értelmezett, figuratív kifejezéshez. Fontos megemlítenünk, hogy Antoni Tàpies bizonyos visszatérő gesztusokat alkalmaz, amelyek nagymértékben jellemzik festményeit és anyagait. Mindenekelőtt mindig lineáris töredékekkel körvonalazva strukturálja a jelek és textúrák befogadására szolgáló tereit. Ez az eljárás különféle forJOAN BROSSA Barcelona, 1919- 1999 Joan Brossa a spanyol polgárháború befejeztével találkozott a költő J. V. Foix-sal és Joan Miróval, egyszersmind ettől kezdve tanúsított érdeklődést a szürrealizmus és a pszichikai automatizmus iránt. Az 1940-es évek elején alkotta első vizuális költeményeit ( 1941 ) és írta első darabjait. 1947-ben alapította meg az Algol című folyóiratot, és találkozott Joáo Cabral de Meló brazil költővel és diplomatával, aki ettől fogva igen nagy hatással volt Brossa művészi fejlődésére. Egy évvel később, 1948-ban Brossa egyik alapítója a Dau al Set folyóiratnak. Ekkor hozta létre első balett-kompozícióját is, valamint két film forgatókönyvét. 1959-ben készült el Joan Brossa első vizuális költeményszvitje, amelyet elsősorban a térrel való kísérletezésnek szentelt. Két évvel később alkotta meg a La Jugada (A játék) című plasztikusszínházi munkát, amelyet a szobrász Moisés Villélia vezetett. 1962-ben kezdte meg Accions Espectacle (Látványos akciók) című kis színpadi darabjait, amelyekben szinte egyáltalán nem volt dialógus, és amelyeket a happening előzményeinek tekinthetünk. Az 1960-as évektől kezdve Joan Brossa számos verseskötetet publikált, amelyeket több nyelvre lefordítottak; forgatókönyveket írt, objekt- költeményeit több kiállításon bemutatta, színházi bemutatókat szervezett, és számos egyéb, kreativitásáról tanúskodó rendezvényben vett részt.
