Imre Györgyi szerk.: Miró előtt Dali után, A 20. század katalán mesterei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)

Az avantgárd

45

Rafael Barradas

Carmen portréja. 1919

együtt dolgozott Joan Miróval, először 191 8-ban, a művész első önálló kiállításának előkészítésén, majd 1921-ben, amikor a párizsi La Licorne-ban tartott kiállítását szervezte meg.

Miró hatvannégy művet állított ki Barcelonában az előző néhány év festményeiből és rajzaiból. Tarragona és Montroig általa megfestett tájai részletező realizmusra csábították: a természettel való szimbiózisát fejezték ki, s egyfajta „kifacsart valóság" felé tett első lépéseit jelentették.

1 91 8-ban Miró huszonöt éves volt. Ekkorra már elvégezte Francesc Gáli iskoláját, ahová 1911- ben iratkozott be, s ahol Enric Cristófol Ricarttal, Josep Llorens Artigasszal és a Sant Lluc Művészeti Kör tagjaival találkozott. Ricarttal együtt tanulta elsősorban a portré- és tájképfestészetet, a Noucentisme „cézanne-izmusának" nyilvánvaló befolyása alatt. Ahogy említettük már, a költők és műkritikusok nagy számban támogatták az Art Nouveau-\, és a barcelonai közönség ebben a tekintetben megosztott volt. Miró Párizsba akart menni, és Dalmau támogatta ebben a törekvésében.