Imre Györgyi szerk.: Miró előtt Dali után, A 20. század katalán mesterei. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/4)
20 Miró előtt Dali után Calobrában festette meg látomásait, súlyos elmebaj szállta meg, olyannyira, hogy a reusi elmegyógyintézetben ápolták. Mir együtt tanult Isidre Nonell-jel, s részt vett az Els Quatre Gateban szervezett vitaesteken. Egészen fiatal korától hivatást érzett a természet festésére. Mallorcai képein szimbolikus szellemben haladta meg a természetábrázolást: ezek a festményei szimbolista és absztrakt hangulatot árasztanak. Mindezzel jóval megelőzte korát, miközben komolyan veszélyeztette egészségét is, amelyet csak a Tarragona vidékén fekvő Aixelarban nyert vissza. Itt készült fénylő tájképei impresszionista tanulmányainak sorába illeszkednek. Picasso tizenhárom évesen, 1 895 szeptemberében érkezett Barcelonába családjával együtt, mivel apja tanári állást kapott a Képzőművészeti Iskolában. Picasso is beiratkozott ide, mégpedig szokatlanul fiatalon, minthogy már ekkor sikerült letennie a felvételi vizsgát művészi rajzból. A rajz igen fontos szerepet játszott ebben a korban az akadémiákon, és a műfajt ekkoriban olyan mesterek művelték magas szinten, mint Ramon Casas. Picasso természetes tehetségének művészi kibontakozásához ilyenformán nagyban hozzájárult, hogy apja nagy hangsúlyt fektetett fia rajztudásának megalapozására. Picassót lenyűgözte a város dinamizmusa; a Képzőművészeti Főiskolán barátjával, Manuel Pallarésszel együtt részt vett a művészeti megmozdulásokban. Míg első modelljei családjának tagjai voltak, diáktársaival már a város életéből merítette témáját, akikkel együtt készült rajzait a barcelonai Művészeti Kör rajzóráin állították ki. Picasso 1900-ban a Riera de Santjoan 17. száma alá járt művészeti órákra elválaszthatatlan barátjával, Carles Casagemasszal együtt. Később vele utazott Párizsba is, hogy Nonell-nél tanulhassanak. Picassót azonnal magával ragadta a nagyváros élete, és teljes erejével részt vett a művészeti megújulás folyamatában. Korábban állandó látogatója volt az Els Quatre Cats vitaestjeinek, ezért nem annyira akadémiai tanárai, hanem sokkal inkább az ebben résztvevő művészek - Ramon Casas, Rusinol, Utrillo, Nonell, Canals, Mir és Pitxot - határozták meg művészi fejlődését. Annak ellenére, hogy az Art Nouveau irányzata már kifulladóban volt, Picasso néhány műve még ebben a stílusban készült, így például az az étlap, amelyet Pere Romeu, az Els Quatre Gats tulajdonosa rendelt sörözője számára. Az ornamentális megközelítés, és a tus PABLO PICASSO Málaga, 1881 -Mougins, 1973 Picasso rajztanár apjának köszönhetően már egészen fiatal korában megismerkedett e művészet rejtelmeivel, s hamarosan igen magas fokon művelte azt. Tízéves korában családjával La Corunába költözött, ahol a képzőművészeti iskola kiváló tanítványa volt. 1 895-ben, Barcelonába költözésükkor már kivételes tehetséggel rajzolt, s ügyes festőnek is számított. A városban megtalálta a fejlődéséhez szükséges, kultúrával telített légkört, s művészete és kreativitása is azt a meghatározott stilus), amelyet keresett. Számos tényező volt segítségére ebben: művészeti órái a La Llotján, ahol először hallott El Grecóról, a szimbolistákról és egyéb művészeti irányzatokról; az Els Quatre Gats ke re kaszta l-beszé Igetése i és vitaestjei, ahol hosszú viták folytak a különféle izmusokról, és ahol első nyilvános kiállításait megrendezhette. Az Els Quatre Ga/sban találkozott a legmodernebb irányzatokat képviselő művészekkel, amilyen Mir, Nonell, González, Gargallo, Manolo Hugué ésjoaquim Torres Garcia. Picasso Barcelonában mély és hosszúéletű barátságot kötött Casagemasszal, Sabartésszel, Vidal Ventosával és Sotóval. Picasso és Barcelona szoros kapcsolatáról tanúskodik a műveit bemutató Picasso Múzeum, amely magának Picassónak a kezdeményezésére jött létre, és amelynek anyaga számos adománnyal gyarapodott. A múzeum magját a Sabartés által adományozott képek jelentik: ő nem csupán közeli barátja, de titkára is volt Picassónak. Picasso 1900-ban barátjával, Casagemasszal Párizsba utazott, ahol közösen azt
