A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1958-1960

Szír művészet. Festészet - népművészet - népi iparművészet

szokásokkal ismerkedünk meg. („Az ima", „Vallási tisztálkodás'".) Mahmud Dzsalal festménye szsimatálcát fonó szép parasztlányt örökít meg. A francia- romantikus iskola hatását érezzük Farid Kardusz megrendítő hatású művén („Arabok ébredése''). E csoportba tartozik, de kiemelkedő jelentőségű helyet foglal el. Nasszir Shaura festészete. Rendkívüli érzékenységgel fogalmazza meg a szír vidék sajátos atmoszféráját műveiben. Képeiről (melyekkel a legutóbbi évek folyamán háromszor is díjat nyert) nyugalom, derű, boldogság árad. Képeit szemlélve mintegy a valóság és az álom világának határmezsgyéjén járunk („Ima'', „Műterem'", „A falu főtere"). A sort May Szaba („Beduin asszony"'), Michel Zayat („Táj'', „Virágok'') és Hisham Zumrik („Csendélet") művei zárják be. Ez utóbbiak mind fiatalok, kik új erővel telítik ezt az irányzatot. Kubista, fauvista, szürrealista és absztrakt kísérletekkel is találkozunk a kiállításon a fiatal festők egy másik csoportjánál. A legidősebb sem töltötte még be harmincadik életévét. Kísérleteikkel új utakra igyekeznek vinni a szír művészetet, új formanyelvet keresnek. Sajátságuk. hogy a hétköznapok életének ábrázolását állítják a művészi érdeklődés előterébe. E csoporthoz tartozik Fateh Mudaresz. Impresszionista alaphangulatú műveiben szürrealista és szimbolista motívumokkal találkozunk („Árviz'', „A Kuek folyó'', „Az utolsó Remény"). Adham Izmail művészetét a fantáziadús, erősen dekoratív alkotások jellemzik („Arab lovas", „Szír melódia'', „Virágok leánya"'). Fivére Nairn Izmail művei („Űton a faluba", „A piac") hasonlóképpen magas érzelmi hőfokon fogant alkotások. 6