A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1958-1960

Czóbel Béla festőművész kiállítása. Akvarell, grafika és újabb képek

Nagybányától napjainkig, de a fiatalabb nemzedék nem ismeri közelebbről művészetét. Nem szolgálta a reklám és nem pletykált róla a társasági élet. Keveset élt kifelé, minden energiáját a munka kötötte le, nem vette figyelembe, hogy a közönség szenzációkra éhes és rabja a mindenkori divatnak. Alaptermészetében talán Egryhez hasonlíthatnám, aki szintén magányosságban érlelődött nagyigényű, biztos kézjárású mesterré. De ő sem volt exclusiv, a társadalom életének hátat fordító művész, mint ahogyan Czóbel sem az, akit minden érdekel, mindent mélyen fog fel, mélyen érez át és mindenről megvan a maga szigorú véleménye. Ez a mindent tudomásul vevő, mindent humánusan és etikusan értékelő szemlélet azonban nem szavakban, társalgási modorban, hanem képeinek mély lírájában, összehangolásában fejeződik ki. Ezért is Czóbel sosem volt téma-festő, FRESKÓ cím alatt nem törekedett kosztümös, tragikus pózokba merevített operai figurák megfestésére. Műveiben hiába keresnők a látványosságot, nem demonstrálnak és nem dokumentálnak semmi kívül valót, alkotójuk megelégszik annyival, hogy elénk állítsa azokat a motívumokat, amik izgalomban tartják benső életét és ecsetet kényszerítenek a kezébe. Czóbel Béla ma 75 éves s hogy áttekintettük rajzait, akvarelljeit, örömmel állapítjuk meg, hogy legutóbb készült festményeiben nyoma sincs a fizikai elfáradásnak, vagy a szellemi érdeklődés lanyhulásának. Külön öröm a szemlélőnek, hogy hosszú, küzdelmes évtizedek után képeinek sora egyre derűsebbé, színesebbé válik. Téma15