A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Borsos Miklós szobrászművész kiállítása

van. Viharos táj lovakkal, viharos táj készülő szoborral, nyüzsgő alakok előtérben egy sötét, kemény, megmunkálásra váró bazalt golyóval, mind megannyi látott és átélt tárgy, és esemény a lélek szűrőjén szublimálva. Egyik évben azt mondtam: csak az ismerheti, értheti meg igazán a Balatont. aki csónakba is száll és közvetlen szemlélheti és átélheti gyors változásait, a csendes, mozdulatlan ,,flaute-"-től a repítő ,,briz"-en át a vitorlát tépdeső ,,böhöm"-ös hullámokig. A következő évben kis, öreg dinghyvel vízreszálltunk és megszülettek a vízi rajzok gazdag változatával a hullámzásnak és látványban a vele összetartozó vitorláknak és a csónakkal, vitorlával való foglalatoskodás ősi mestersége, odysseusi képzeletekben és hasonlóságban. Ezek közül egy rajzról külön szeretnék beszélni: alig van valami a papiroson. Ivét parabolikus görbe remegése, ami lent is, fönt is a végtelenbe vész. Ahogy egyetlen ponton érintik egymást, egy kicsi dióhéjnyi csónak lebeg ég és fökl között és úgy reszket, mint az emberi magányosság az ismeretlen és végtelen űrben. Külön sorozatban vannak a víz alatti kavicsok, parti kövek, elomló hullámok, nádak világa, vékony hajszálvonalakkal pontosan követve formát, jelölve síkot és árnyékot. Talán ez a legfinomabb és legbensőségesebb csoport. Van néhány darabja, amelyik már csak a lélek és képzelet útjain lebeg és a hullámokra ejt egy-egy drapériát, fátyolruhát, redőinek a hullámokkal való azonosításában önkéntelenül is a „szépség születésére" gondolsz és várod, illetőleg érzed, hogy ez a szépség ruhája. A legutóbbi három év a lavírozott tussrajzok sokaságát termette. Ezek teljesen kiérettek, minden környező tárgyi elemet és hangulati szépséget magába foglaló, teljesen kötetlen, minden gátlástól felszabadult, nagy kifejező erővel papírra vetett, spontaneitásában magával ragadó, invencióiban gazdag, ötleteiben néha alig követhető. A mély árnyékü lugasok, az érett szőlőt evő kecskék, a holdas éjszakában elkészülésre, megszületésre váró márvány szobor, a heverő kőtömbök és kőszilánkok lehulló darabjai életrekelő részeivé váltak környezetünknek. Az itt bemutatott rajzok csak kis töredéke Borsos Miklós rajzainak.