A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Borsos Miklós szobrászművész kiállítása

Van egy érdekessége, amiben, ha végig nézzük a modern művészetet, szinte egyedülálló. A legtöbb mai művész az akadémiáktól indul és úgy halad a primitív felé. Borsos Miklós a legegyszerűbbön kezdte, az irányító előgyakorlatok nélkül, a természetes látásmódon keresztül, haladva mindig az evidens, az igazra való törekvéssel párhuzamosan, az egyszerű, a tiszta, a klasszikus felé. Csak akkor nyugodt és elégedett, ha az igaz valamely lehetőségét érzi meg az elkészült szobor meggyőző erejében, evidenciájában. Ilyen elemi intuíciós képesség természetes velejárója az érzelem, mert amely intuíció nem érzelmi indítékú, nem is alkalmas művészi kifejezésre. Mindig a lélek uralkodó érzelmi állapota az indító oka a képzelet működésének. Borsos Miklós szobrain ez az imagináció erősen szembeötlő. Minden alakján, minden fején — a torzókat is beleértve — nyugalom ömlik el; egyszerű mozdulatban ülnek vagy állnak, ajkukon finom mosoly; kifejezésükben harmónia, keresetlenség; megjelenésükben „időtlen" és ,,örök emberi" (mint ezt nemrég egy kritikusa hibául felrótta). Minden szobra felett láthatóan önön maga és a táj lelke lebeg. Előképei a koragörög formavilág és minden olyan művészeti kor vagy stílus, amelyik az egyszerű, elsődleges meglátások, újrakezdések, emberszabású méretekben, az igazi, mély humánumtól átmelegedett kifejeződésben éri el célját. Sok rajz kért és kapott helyet ezen a kiállításon. Borsos Miklós művészetének fontos és szerves része a rajzolás. Mindennapi kenyere, öröme, pihenése; ötleteinek, hangulatainak, érzelmeinek naplójegyzete. Nem felelősségteljes, nem kemény kő, nincs ellenállása; nem kér kitartó energiát, feszültsége nem fáraszt, nem merít ki, mégis elérheti a tökéletes és maradéktalan kifejezést, elmondhatja a mondanivalót és megőrizheti a szobrok számára a váratlan intuíciók felvillanásait. Igyekeztünk úgy rendezni őket a falakon, hogy az együvé tartozókat, az egy lelki atitüd szülötteit együtt; ezek legnagyobb része egy időszak, egy stílus, egy táj, formai vagy hangulati egység szülöttei. Kronologikus sorrendben az 1944-es háborús rajzokkal kezdődnek. Expressiv erővel, a deformáció döbbenetével, a puszta vonal drótos, esetlen,