A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Ferenczy Noémi gyűjteményes kiállítása

rium - magányos lányalak táblát tart Petőfi idézettel - 1948. március 15-ére készült. Az Összefogás két nagy munkásalakja, egy régebbi terve a fizikai és szellemi munka egyesülésének művészi és történelmi dokumentuma. A Lánykoszorú felszabadulásunk 10 éves évfordulójára készült, a békés élet ünnepi pillanatainak megragadó ábrázolása. Az Anya gyermekével, szintén a béke és a békés jövendő szépséges szimbóluma. Nem sorolható fel és nem elemezhető mind az itt kiállított és különösen a sokkal több és hozzáférhetetlensége miatt ki nem állított mű. Tervek és kartonok pótolják azokat a műveket, melyeket eredetiben nem mutathatunk be, és ezek kiállítása segít hozzá, hogy végig kísérjük az alkotó folyamatot, egy-egy mű születésének különböző állomásait Ferenczy Noémi 1948-ban az elsők között Kossuth-díjat kapott, de művészetét még ma sem értékeljük valódi értéke szerint. 1947 óta nem volt gyűjteményes kiállítása, pedig anyaga lett volna, hiszen számos műve került külföldre is, hivatalos ajándékozás formájában. Művészeti életünkben a realizmus követelményét kiterjesztették olyan műfajokra is, amelyekben ez egyáltalán nem előfeltétele a művészi minőségnek, a kifejezés erejének, teljességének. Ilyen műfaj a gobelin, amely dekoratív célzatú. A faliszőnyeggel kapcsolatban nem lehet azokat a kritériumokat felállítani, mint a tá^Éaképekkel, vagy akár a freskóval szemben. Az ismérveket a mű maga és abból is a legjobb, a legtipikusabb diktálja. A XIII. századtól napjainkig a síkban komponált, leegyszerűsített gobelinek voltak a legszebbek. S ez az egyszerű formavilág a maga színességében mindenkihez szóló volt, még akkor is, ha maga a gobelin - a kézzelszövött s különösen a művész által szövött - kissé arisztokratikus művészet, éppen mert kevés, egyedi darab készül belőle. Magyarországnak van egy különlegesen nagy művésznője, egy különlegesen ritka műfajban, amelynek egész Európában alig találni különb művelőjét. Mi valóban „tékozló ország" vagyunk, de ennek felismerése vezessen oda, hogy használjuk jobban értékeinket. A kultúrdiplomácia a leghatékonyabb a világon, és ahogy Bartók Béla zsenije óriási szimpátiákat és megbecsülést szerzett hazánknak - amely őt nem értékelte igazán -, úgy áll ez Ferenczy Noémi művészetére is. Legyünk büszkék és hálásak, hogy ez a kis Magyarország ilyen nagy művészeket terem, s hogy náluk beigazolódik a régi tapasztalat: a haladás fáklyavivői mindig a legkiválóbbak voltak. Ferenczy Noémi vitán felül ezek sorába tartozik. Oelmacher Anna 10