A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1948-1957

Mireille Miailhe és Boris Taslitzky francia festőművészek kiállítása

Boris Taslltzky Boris Taslitzky 1911-ben született. A párisi Képző­művészeti Főiskolán Jacques Lipschitz növendéke volt. Festészetét mindvégig a politikai küzdelem szolgálatába állította. A „Szegények tele" (1934) c. műve még naiv és tapogatódzó volt, de későbbi alkotásainak jelentősebb mindegyike saját fejlődése és a francia történelem egy­egy állomását jelenti. így „Tüntetés a Pére-Lachaise-Í te­metőben" (1936), „Az lvry-i gyerekek szabadnapja" (1937), „A Renault-gyári 1938-as sztrájk" (1939). 1940-ben fogságba kerül, majd megszökik. Az ellen­állási mozgalomban tevékenyen résztvett, s ezért 1941-ben letartóztatják. Saint-Sulpice-be hurcolják, ahol hét barak falára fest képeket. 1944 augusztusában deportálják. Sza­badulásakor Buchenwaldból rajzokat hoz magával, ame­lyeket 1946-ban kiadtak , Tanúságtétel" címmel. Denain­ben Amb!ard-al közösen tett utazása után, megfesti a „Küldöttek" (Salon d'Automne 1948) c. képét. Jelentősebb képei még: „A kohó" (1949), „Danielle" (1950), „Visszavágás" (1951), „Henri Martin" (1952). Mireille Mfailhe Mireille Mihailhe 1921-ben szü'etett. Tizenöt éves korá­ban kezdett festeni s mivel rendszeres képzésben nem részesült, a múzeumok olasz és holland gyűjteményeit 'anulmányozta. Bizonyos kubista befolyás mutatkozott mű­vein, amely karikaturisztikus kifejezésben nyilvánult meg. Dél-Nyugaton aktívan résztvett az ellenállásban. 1944­től kezdve mindinkább a társadalmi témák felé orientá­lódik, ennek eredménye, hogy mindinkább realista jel­leget ölt festészete. Elsőízben 1947-ben állít ki a Gentilhommière-ben Taslitzkyvel és Amblard-al együtt, majd 1949-ben ön­állóan, akkor Fénéon-díjjal tüntetik ki. Ebből az időből származó legjobb képe a „Virágárusok", amellett több jelentősebb portrét festett. 1950-ben résztvesz a Genne­villiers-i Kongresszus helyiségének művészi kiképzésében A Szalonban 1950-ben kiállítja „Tüntetés" című művét, majd az 1951-es Szalon öszi Tárlatán a „Sejtgyűlés" című kompozícióját. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyet a fasisztaellenes küzdelem nevelt — és amelyik termé­szetesen a realista festészet felé fordult.

Next

/
Thumbnails
Contents