A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1941-1942

Magyar Egyházművészeti Kiállítás az Országos Egyházművészeti Tanács rendezésében

önként kialakult lelki és esztétikai közösségben, amely ennek a római csoportnak munkásságát a közös stílus nevezőjére hozta. Csak természetes, ha ez a megújhodás Róma szent földjéről indult ki, az ókeresztény bazilikák, a keresztényművészet legmagasabbrendű alkotásainak, az Egyház látható fejének, az egész Vatikánnak ihletet sugárzó légkörében. Idehaza ezek az új római törekvések rokon régebbiekkel és újabbakkal találkoztak s egyre szélesebb fronton, kiterjedve a templomépítéstől, a monumentális szobrászaton és festészeten, a liturgikus szerelvényeken keresztül szinte a legkisebb szögig, egységes stílusérzésű, liturgikusán kifogástalan új magyar egyházművészeti stílust érleltek ki. Külön is ki kell emelni Megyer-Meyer Antalnak, úgyis mint a Képzőművészeti Főiskola tanárának és volt rektorának, az állami és a székesfővárosi iparművészeti iskolának és kiváló vezetőinek, tanárainak, az építészettel kapcsolatos plasztikában a kitűnő Ohmann Bélának érdemeit. A Nagyméltóságú Püspöki Kartól életrehívott Orsz. Egyházművészeti Tanács és Hivatal e mozgalmak egységesítésével, helyes egyházi és művészi irányításával, az egyházi hatóságok szolgálatával, s az egyes művészekkel való állandó, szinte nap-nap melletti szeretetteljes énntkezéssel és tanácsadással, a közvélemény alakításával szolgálja az ügyet. A kiállítás anyagának válogatásában a fenti szempontokat igyekeztünk érvényesíteni s mindenekelőtt szem előtt tartani azokat a kívánalmakat, amelyeket az Egyház előír és azokat a magas művészi igényeket, amelyekre bennünket a kétezeréves Egyház éppúgy kötelez, mint az ezeréves keresztény magyar kultúra. A rendezésnél az egyes termeknek más és más szerepet szántunk. A benyíló első nagy termet, ideiglenes eszközökkel templomszerű belsővé alakítottuk, amelyben az ilyen rendeltetésű tárgyak funkcionális szerepükben, építészeti összefüggésükben s együttes hatásuk áhítatában jelennek meg. A főfalon egy szimbolikus főoltár és a kápolnaszerű fülkékben nyolc mellékoltár, teljes liturgikus felszereléssel áll. Az oltárt tettük kiállításunk főtémájává. A jobboldali első termet a házi ájtatosságnak, a templomon kívüli vallásos művészetnek szántuk, hogy jó példákat adjunk a katolikus családok otthonának s rávezessük arra, hogy a többnyire külföldről behozott selejtes, komerciális ájtatossági képeknek, 10