A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1941-1942

96. csoportkiállítás: Orsós Ferenc festőművész retrospektiv anyaga, Boda Gábor, Kiss János, Marosán László, Medgyessy Ferenc, Mikus Sándor, Szabó Iván szobrászművészek

nem egyszer a hajnali órákig lázasan dolgozik egy-egy képén. Művészi felfogását jellemezve azt mondhatjuk, hogy irány­zata általában az impresszionizmus. Elve a Part pour Part. Nagy súlyt helyez a tökéletes rajzra, a festőiségre, a témára, de arra is, hogy alkotásainak valami eszmei tartalma is legyen. Mentes mindenféle manirizmustól. Egyéniségét nem az adja meg, hogy mindent egyformán fest, hogy ugyanazokat a tech­nikai fogásokat alkalmazza, hogy ugyanazokat a színeket, valőrö­ket és tónusokat keresi, hanem ellenkezőleg, művészi egyéniségét az jellemzi, hogy minden témához megkeresi a legmegfelelőbb előadási módot, a legalkalmasabb technikai és kifejezési esz­közöket. Mindenbe lelket visz bele. Víziós képeibe ép úgy, mint a debreceni és hortobágyi jellegzetes alakok ábrázolásába, de tájképeibe, akvarelljeibe, sőt virágcsendéleteibe is. ö maga mondta nekem egy alkalommal: »Talán stílus-hiánynak magya­rázhatná valaki az ábrázolásom nagy változatosságát, de én éppen azt tekintem az egyéni stílusnak, hogy menekülök a manirizmus­tól és nem nyomom el, nem irtom ki azt a pillanatnyi és egy­szeri benyomást, hangulatot, melyet a természet és az emberek napról-napra megújultan mindig új formában és mindig meg­lepetésszerű váratlansággal nyújtanak szemeimnek és festői érzé­semnek.« — Ha képeit szemléljük, teljesen igazat adhatunk ennek a kijelentésnek. Kétségtelen, hogy a sokféleséget, mely

Next

/
Thumbnails
Contents