A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1939-1940

Az erdélyi magyar képzőművészeti kiállítás katalógusa

Erdély íratlan művészettörténete adhatna csak teljes képet, magyarázhatná meg azoknak a bonyolult és homályos erők útjait, különös eredőit; melyek elindítják magánosok és közösségek sorsát, örök bányaként ontotta az erdélyi föld a Kemény Zsigmondi tragikus sorsokat, Mikes Kelemenék árva szegénységét, Bólyayak küzködő zsenijét, s kelet-nyugat tornácában önmagukban elégő, sorsukkal hadakozó művész sorsokat. Barabás Miklós Bukarestből siet Pestre, Székely Bertalan romantikus hevülete Gyárfás Jenőnél válik az alkotást lekötő gúzzsá. A ma élők társtalanul, egymást alig ismerve, szűkebb hazájuk magányosabb pontjain egyéni szándék, az élet és az értelem, a táj és a nép; a történelem gazdag élményeinek megtartó erősségével vértezik fel magukat az elszegényedett erdélyi magyar társadalom kényszerű közönye ellen. S ha vannak is egyesek, kik aggodalommal látják az erdélyi magyar képzőművészet sorsát és \ergődését, mit tehetnek az elomló árral szemben? Tervek és törekvések elalszanak és elmúlnak. Halott már Nagybánya, a magyar impresszionista festészet nagyszerű tája, s a Barabás Miklós Céh eszméje is alszik. Válságba jutott Erdélyben a művészképzés is; alig tudjuk, hogyan és milyen körülmények között dolgozik a magyar művésznemzedék. Temesvár és Bukarest a két fókusz s Budapest helyett messzibb külföldre indulnak el. Megrajzolhatnók-e vájjon az erdélyi művészet útját, évszázados fejlődését s mai állapotát? Még vázlatosan is alig. Csak töredékesen szólhatnánk eredetéről, kialakulásáról és menetéről. A megismerés